Živike falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 26, közúton 33 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 20, közúton 28 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra, az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Száva között, Szlavónia középső részén, a Struga-patak mentén fekszik.
Története A település a 17. század legvégén, vagy a 18. század elején keletkezett. 1698-ban még nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között. 1730-ban a vizitáció szerint 20 ház és az újonnan épített Szent Katalin kápolna állt a faluban. 1746-ban is ugyanannyi háza volt, lakói pedig Lužanira temetkeztek. 1760-ban 34 házban, 62 családban 276 fő lakott a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Xivike” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Xivike” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 749. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Xivike” néven 65 házzal, 336 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 374, 1910-ben 496 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 97%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 236 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 374 375 390 437 455 496 489 539 523 523 488 395 366 346 308 236
Gazdaság A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. A faluban 28 regisztrált családi gazdaság működik és újabban fejlődőben van a turizmus.
Nevezetességei Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Oktatás A településen az oriovaci elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései