Események Január bélyegkép|220px|jobbra|George Bush és Borisz Jelcin a START-II aláírásakor január 1. Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlik. Nigériában Ibrahim Babaginda tábornok, a katonai kormányzat vezetője Ernest Shonekan személyében polgári személyt állít az átmeneti kormány élére. január 2. – Békekonferencia kezdődik Genfben a Vance–Owen, majd Owen–Stoltenberg béketervről. január 3. – George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírja Moszkvában a START-II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadó fegyvereket az összes több-robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével. január 14. – A szövetségesek megállapodnak azokról a tervekről, amelyekkel érvényt szerezhetnek a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési övezetben a légtérzárlat betartásának, amennyiben erre a feladatra felkérést kapnak az ENSZ-től. január 21. – A NATO európai legfelsőbb parancsnoka (SACEUR), valamint Franciaország és Németország fegyveres erőinek vezérkari főnöke egyezményt ír alá azokról a feltételekről, amelyek alkalmazása révén az Európa Hadtest a Szövetség keretén belül működhet. január 22. – A Horvát Hadsereg (HV) elfoglalja a maslenicai hídfőállást és a zemuniki repülőteret. január 31. – Habsburg Károly – Habsburg Ottó fia – és Francesca Thyssen–Bornemisza bárónő a stájerországi Mariazellben házasságot köt.
Február február 4. – Fehéroroszország ratifikálja a START-I szerződést. február 12. – A pörbölyi tragédiában 12 ember életét veszti, amikor iskolásokat szállító autóbusz hajt a sínekre a Tolna megyei Pörbölynél. február 14. – Az első szabad parlamenti választások Nigerben. (Az 53 fős nemzetgyűlésben a Változás Erőinek Szövetsége (AFC) elnevezésű pártkoalíció 50, míg a korábbi állampárt, az MNSD 29 helyet szerzett.) február 24. – A NATO főtitkára nyilatkozatot ad ki, amelyben támogatja az ENSZ döntését a humanitárius segítség légi úton történő eljuttatásáról Bosznia keleti részébe. február 26. Terroristák bombát robbantanak a New York-i Világkereskedelmi Központban. A NATO–központban rendkívüli miniszteri ülést tart az Észak-atlanti Tanács, amelyen részt vesz Warren Christopher új amerikai külügyminiszter. február 28. – A wacói ostrom: az amerikai hatóságok sikertelenül próbálják meg letartóztatni David Koresht és Dávidista hetednapi adventisták tagjait, a műveletben hat ember veszti életét.
Március március 8–9. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Albániában. március 10. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja a NATO katonai szerveit, hogy az ENSZ Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketervének lehetséges végrehajtására vonatkozóan rendkívüli intézkedési lehetőségeket dolgozzanak ki. március 15. – Észak-Korea kiutasítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit, és bejelenti az Atomsorompó Egyezményből (NPT) való kilépéséről szóló szándékát. március 26. – Antonín Baudyš cseh védelmi miniszter a NATO–központban megbeszélést folytat a NATO főtitkárával és a Katonai Bizottság elnökével. március 27. – Elnökválasztás Nigerben, melyen a szociáldemokrata Mahamane Ousmane arat győzelmet. (Ousmane irányítása alatt folytatódott az ország demokratizálódása.)
Április április 2. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja az európai legfelsőbb parancsnokot (SACEUR), hogy tegye meg az előkészítő intézkedéseket az ENSZ 816. számú határozatának végrehajtására, amely jóváhagyja, hogy szerezzenek érvényt a bosznia-hercegovinai légtérzárlat betartásának. április 3–4. – Vancouverben az első amerikai–orosz csúcsértekezleten találkozik Bill Clinton és Borisz Jelcin elnök. április 12. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 816. sz. határozatának felhasználása és az Észak-atlanti Tanács április 8-i döntése értelmében megkezdik a boszniai repülési tilalom betartását célzó NATO–műveletet. (Ezen több szövetséges ország harci és megfigyelő repülőgépe, valamint a NATO repülőgépfedélzeti korai riasztó kötelékének (NAEWF) repülőgépei vesznek részt!) április 16. – Ali Saibout Mahamane Ousmane váltja fel Niger elnöki tisztében.Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, 173. oldal, április 22. – Butrosz Butrosz-Gáli ENSZ– és Manfred Wörner NATO–főtitkár Brüsszelben megbeszélést folytat az egykori Jugoszláviában kialakult helyzetről, a NATO békefenntartási szerepéről, valamint a NATO és az ENSZ közötti kapcsolatokról általában. április 23. – Mahamane Ousmane nigeri elnök a Demokrácia és Szocializmus Pártjának (PNDS) elnökét, Mahamadou Issoufou-t nevezi ki miniszterelnöknek. április 25. – II. János Pál pápa személyében Albánia történetében először látogat pápa abba az országba, amely a 60-as években a világ első ateista államának nyilvánította ki magát. (A pápa 1992 végén – a második világháború óta először – nevezett ki négy új püspököket, akiket látogatása alkalmával fel is szentel.) április 30. – A CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes.
Május
május 4. – május 7. – II. Erzsébet brit királynő és Fülöp edinburgh-i herceg látogatása Magyarországon. május 7. – Felavatják a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárát. május 17. – Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban. május 22. – Az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai (Franciaország, Oroszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA) Bosznia-Hercegovinára vonatkozó közös akcióprogramot jelentenek be a harcok beszüntetése céljából, amely intézkedéseket tartalmaz a „védett területekre”. május 24. – Eritrea kikiáltja függetlenségét. május 30. – II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatja a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. (Az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget. A Dunántúlon a veszprémi egyházmegyéből létrejött a kaposvári egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magába foglalva megalakult a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye. Módosultak a többi egyházmegye határai, hogy kiegyenlítődjenek a létszám- és területbeli különbségek. A kalocsai főegyházmegye elnevezése Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegyére, az esztergomié Esztergom-Budapesti főegyházmegyére változott.)
Június június 9. – Narihito japán trónörökös – Akihito császár fia – házassága Masako Ovada diplomatával. június 12. – Elnökválasztás Nigériában, melyet szabad és tiszta körülmények között bonyolítanak le. (A választás a szociáldemokrata jelölt, Moshood Abiola könyv- és lapkiadó győzelmét hozta, maga mögé utasítva Ibrahim Babaginda elnök által támogatott konzervatív Bashir Othman Tofa tábornokot. Babaginda megsemmisítteti a választás eredményét, mely miatt tiltakozásul emberek ezrei vonultak Lagos utcáira, ahol fosztogattak és gyújtogattak.) június 18. – Az ENSZ BT jóváhagyja, hogy a boszniai válság átterjedésének megelőzése érdekében 300 amerikai katonát vezényeljenek Macedóniába, hogy csatlakozzanak az ott lévő 700 fős ENSZ–erőkhöz. június 28–30. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Csehországban. június 30. – A Közlekedési Minisztérium létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot.
Július július 15. – Az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapítja a Magyar Igazság és Élet Pártját. július 22. – Fehéroroszország – nukleáris fegyverrel nem rendelkező államként – hivatalosan is csatlakozik az Atomsorompó Egyezményhez. Augusztus bélyegkép|jobbra|220px|Csurka István beszéde a Szárszó 1993 Konferencián augusztus 1–11. – Mir Sada békemenet Boszniában a háború idején, a történelemben egyedülálló erőszakmentes akció egy háború megállítására augusztus 6. – II. János Pál pápa kiadja a „Veritatis splendor” (Az igazság fénye) kezdetű enciklikáját az emberről, az emberi élet védelméről és a keresztény erkölcsről. augusztus 9. Letette alkotmányos esküjét és ezzel hivatalosan is elfoglalta a belga trónt II. Albert belga király. Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a bosznia-hercegovinai légicsapások műveleti opcióit a Tanács augusztus 2-án történt bejelentése alapján, amelyet az ENSZ főtitkárának jóváhagyásával hajtanak végre. augusztus 13. – A bosnyák kormány létrehozza a külföldi önkénteseket is tömörítő El Mudžahidot, az ARBiH iszlamista szárnyát. augusztus 24. – A boszniai horvátok kikiáltják a „Hercegboszniai Horvát Köztársaságot”. (A „közösségnek” nevezett elődjétől eltérően nyíltan szembefordul Szarajevóval.) augusztus 24–25. – Szárszó Konferencia az 1943-as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére. (Előadást tart Pozsgai Imre, Szűrös Mátyás, Bíró Zoltán, Csurka István, Kiss Gy. Csaba.) augusztus 27. – Nigériában, az 1983 óta uralmon lévő katonai rezsim főnöke, Ibrahim Babangida tábornok – az ellenzék nyomására és a katonai vezetésen belüli hatalmi harcok miatt – lemond az elnökségről, utódjául Ernest Shonekan miniszterelnököt iktatják be. augusztus 31. – Oroszország befejezi csapatai kivonását Litvániából.
Szeptember bélyegkép|jobbra|220px|Horthy Miklós újratemetése Kenderesen szeptember 1. – Megalakul a Magyar Piacpárt szeptember 4. – Horthy Miklós újratemetése Kenderesen. szeptember 4–10. – A függetlenné vált balti köztársaságokba – Litvániába, Lettországba és Észtországba – látogat II. János Pál pápa. (Az apostoli látogatás során megemlékezett a Szibériába deportált 275 ezer katolikus hívőről.) szeptember 13. – Az oslói szerződés aláírásával a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elismeri Izraelt, ezzel létrejön a palesztin autonómia.Keresztes Imre: A béke poraira. In.: HVG. 2017/22. szám, 45. oldal, ISSN 1217-9647 szeptember 14. – 7 halálos áldozatot és 10 sérültet követelő robbanás egy békásmegyeri panelépületben. szeptember 21. Borisz Jelcin orosz elnök felfüggeszti a parlamentet, és december 11–12-ére új választásokat ír ki. Aleksandr Ruckoj alelnök és Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök más keményvonalas politikát folytatókkal együtt megszállják az orosz elnökségi épületet. A pápa Castel Gandolfóban magánkihallgatáson fogadja Israel Meir Laut, Jeruzsálem askenázi főrabbiját. szeptember 27. – Fikret Abdić kikiáltja – az elvben Bosznián belüli – „Nyugat-Boszniai Autonóm Tartományt”.
Október október 4. A Borisz Jelcin orosz elnökhöz hű csapatok harckocsikkal és gépágyúval támadják az orosz parlamentnek az elnökségi palotában létesített főhadiszállását, és kiűzik az épületet elfoglaló, Jelcin reformprogramját ellenző keményvonalas parlamenti erőket. A Biztonsági Tanács további hat hónapra meghosszabbítja az ENSZ–békefenntartó erők horvátországi és boszniai megbízatását. Az Legfelsőbb Bíróság jogilag felmenti Jány Gusztáv 1947-ben kivégzett vezérezredest az ellene emelt vádak alól.Zinner Tibor: Népbíráskodás Magyarországon. 1945–1950. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 69. oldal, ISSN 0865-6347 október 31. Leállítják a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adását.Már keresik az újrainduló Szabad Európa Rádió magyar igazgatóját https://index.hu/kultur/media/2020/01/03/mar_keresik_az_ujraindulo_szabad_europa_radio_magyar_igazgatojat/ Hozzáférés: 2020.01.05
November november 1. – Életbe lép a maastrichti szerződés. november 3. – Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról. november 6. – A MIÉP első országos gyűlésén Horváth Lajost a párt ügyvezető elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választják. november 8. Horvát tüzérség lerombolja a 16. században épült Öreg-hidat Mostarban (Bosznia-Hercegovina). Ungár Klára és Molnár Péter elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról. november 14. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemű piacosításának programját, melynek következtében az országba megkezdődik a külföldi tőke beáramlása.