jobbra|260px|bélyegkép| 1:2 arányú nem hivatalos állami zászló a címerrelA típusú nemzetközi piktogramok magyarázatát lásd a Wikipédia Vexillológia szócikkében! jobbra|260px|bélyegkép|20px 3:4 arányú haditengerészeti zászló

Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

Története jobbra|bélyegkép|260px|II. Lipót koronázása Pozsonyban 1790-ben, a falakat díszítő drapéria a magyar nemzeti színekben pompázik

Nemzeti jelképként a piros-fehér-zöld szín a 13. században adatolt. A Pallas nagy lexikona szerint:

„Hazánk zászlója s illetőleg színeire nézve, épp ugy mint címerére régibb törvényeink határozott intézkedést nem tartalmaznak. A bécsi Képes Krónikában több helyen a magyar sereg vörös zászló alatt harcol, melyen fekete karvaly (turul) madár képe látható. De ugyancsak a Képes krónikában egy helyen (több helyen – a szerző) vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. Nagy Lajos fegyverzetében szintén a vörös-fehér szín fordul elő. II. Endrének egy 1222. kelt okmányán a pecsét vörös-fehér-zöld selyemzsinóron függ. Ilyen színü zsinórt még számos más hivatalos személyek által kiadott okmányon találunk, ugy a vegyes, mint a Habsburg-házból származó királyok alatt. Magyarország színei gyanánt tehát a vörös-fehér-zöld szerepelt. Az 1848. XXI. t.-c. 1. §-a pedig elrendelé, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik, s a háromszínü rózsa polgári jelképül fölvétetik s minden középület s közintézetnél nyilvános ünnepek alkalmával s a magyar hajókon a magyar nemzeti lobogó és országos címer használtatik. Hogy a magyar zászló szinei a címer színeivel megegyeznek, az jele annak, hogy ez utóbbiból vétettek, s mint már ezt Schwertner is megjegyezte volt. (Statistik des Königreichs Ungarn II. 59-60.) V. ö. Ivánfi Ede. A magyar birodalom címerei és szinei (Budapest 1874).” A Habsburgok magyarországi uralmának első kétszáz esztendejében inkább rendkívüli alkalmakkor, királykoronázásokon, tornajátékon volt használatos. II. Mátyás pozsonyi koronázásakor, 1608-ban a Szent Márton-templom és a ferencesek temploma közötti utat padozattal fedték be, és erre piros, fehér és zöld posztó került. Ekkor jelentek meg a magyar királyok koronázásán először a magyar nemzeti színek.

1681-ben, I. Lipót király harmadik feleségének, Pfalz-Neuburgi Eleonórának koronázásakor a soproni templom lépcsőjét „Pannonicus tricolor pannus”Kovachich, M. G. -szal takarták le, a kancellária iratait pedig Mária Terézia királynő uralkodásának első éveiben piros-fehér-zöld fonállal kötötték le. A királynő rendelkezése szerint 1743-ban ebből a három színből állították össze a törzszászlókat.

A Szent István-rend alapításakor 1764-ben a vörös és zöld lett a szalag színe.

1794-ben, a modern francia zászló törvényesítésének évében, Martinovics Ignác a magyar jakobinus mozgalom vezére a felségsértési per iratai szerint augusztus 13-án a három nemzeti színből, vagyis zöldből, vörösből és fehérből álló kokárda bevezetésének tervéről tett vallomást („drei nazional Farben zu Kokarden, grün, roth und weiss, einzuführen” azonban a teljes periratot feldolgozó Benda Kálmán történész jegyzete szerint ez a színrend „Nyilván elírás »roth, weiss und grün« helyett.”).

A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására valóban a radikális értelmiség alkotta meg, szentesítve használatukat hivatalosan is az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvénycikkében: 1. „A’ nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. Ennélfogva a’ háromszínű rózsa polgári jel képen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a’ nemzeti lobogó és ország czímere használtassék.” Az ország címeréről, a nemzeti színekről az újságban beszámoló Arany János joggal panaszkodik hát a nép tudatlansága miatt, akikkel a nemzeti színeket ekkor kellett megismertetni, azt is meg kellett magyarázni sok esetben, melyek azok és mit jelent a nemzeti zászló.

Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt. A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld szín. A három nemzeti színt együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín.1608-ban használtuk először együtt a nemzeti színeket https://mult-kor.hu/1608-ban-hasznaltuk-eloszor-egyutt-a-nemzeti-szineket-20150316?fbrkMR=desktop Hozzáférés: 2019.03.17 A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt József nádor első felesége, Alekszandra Pavlovna javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. A nagyhercegnő történetesen édestestvére volt I. Miklós orosz cárnak, aki részese lett a magyar szabadságharc leverésének. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”„Az 1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a elrendeli, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik s a háromszínű kokárda-(rózsa) polgári jelvényképül felvétetik. Ebből azt következtethetnők, hogy a magyar nemzetnek már az ősi időben is volt nemzeti szine, de ez hibás fölfogáson alapul. A törvény alkotói azt hitték ugyanis, hogy a hármas halom, és annak zöld szine éppen olyan régi és olyan rangú képe czímerünknek, mint a vágások és a kereszt, pedig … a hármas hegy sokkal későbben jutott a czímerbe, s nem is festették mindjárt zöldre. Ennélfogva bízvást mondhatjuk, hogy törvényesen csak 1848-ban szentesíttetett a magyar nemzeti szín.” (Bárczay Oszkár: A herladika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.) – szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848–49-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.

260px|bélyegkép|jobbra|Az 1956-os forradalom jelképe: a lyukas zászló A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. 1946. február 1. és 1949. augusztus 20. között a Szent Korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, majd 1949 augusztus 20. és 1956 októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („Rákosi-címer”) volt középen. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt, így született a forradalom jelképe, a lyukas zászló. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos –, úgynevezett „Kádár-címer” (1957. május 1.–1989. október 23.) a zászlón nem szerepelt.

Mai használata

A magyar zászló a rendszerváltáskor sem változott. A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az alkotmányt átfogóan módosító 1990. évi XL. törvény1990. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A magyar zászló állami és polgári használatát a 2011. évi CCII. törvény,2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szabályozza. Ennek értelmében a Magyar Köztársaság lobogója nem hivatalos változataként a zászló közepén a mai magyar címer (kiscímer) is szerepelhet. Ezt a nem hivatalos címeres lobogót azonban foglalkozás gyakorlásához kapcsolódóan kizárólag „az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a kormány, a kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek” használhatják. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint a hivatalos állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)

A Magyar Köztársaság Alkotmánya1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya nem határozta meg a magyar zászló méretarányait. A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló 132/2000 kormányrendelet értelmében az állami zászló 1:2 arányú. Polgári zászlóként egyaránt használatosak a hagyományos 2:3 és az újabb 1:2 arányú zászlók.

Magyarország tengereken használt hivatalos polgári zászlaja a hatályos 1957-es törvény szerint a 2:3 arányú piros-fehér-zöld lobogó.

A katonai csapatzászló az 1848–49-es honvédsereg által használt lobogót követi. A fehér színű zászlóban a baloldalt cserfa-, jobboldalt olajággal keretezett magyar címer látható. Szárazföldi használat esetén a zászlót (honvédségi csapatzászló) váltakozó piros és zöld lángnyelvek szegélyezik és a címer a közepén található. A haditengerészeti zászló (hadilobogó) széleit váltakozó piros és zöld háromszögek (farkasfogak) díszítik, és a címer a zászlórúdhoz közelebbi bal felén helyezkedik el. Bár a két zászló méretarányát a törvény nem határozza meg, ez általában 3:4.

A hivatalos állami ünnepségeken gyakorta felvonultatják a korábbi magyar történelmi zászlókat is.

Az Országgyűlés 2014. december 16-ai ülésén március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította.

Magyar szabvány A magyar nemzeti lobogó színeit az MSZ 1361:2009 szabályozza Az adatok a Pantone Swatch (textil) színezékek táblázatából: Piros: 18-1660 „paradicsompiros”; Munsell szerint kb. 4,6R 4,4/15 Fehér: Berger-féle fehérségi mérőszám: WBE=100 Zöld: 18-6320 „pázsitzöld”; Munsell kb. 1,25G 4,2/5 Megengedett eltérés: ΔE = 2,0 (Colour Measurement Committee képletével)

A zászlók/lobogók tekintélyének megőrzése: A zászlót (lobogót) – tekintélyének megőrzése érdekében – rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell.132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet, net.jogtar.hu Zászló- és a hozzá tartozó zászlórúd-méretek: Sorszám Méret Zászlórúd 1. 100x200 cm 2,5 m 2. 150x300 cm 3,5 m 3. 200x400 cm 4 m

Magyarország jelenlegi és történelmi zászlói

Állami és polgári zászlók

Megjegyzés: a már hatályon kívüli 1995. évi LXXXIII. törvény értelmében nem hivatalos polgári zászlóként valamennyi korábbi nemzeti színű zászló ma is használható – kivéve az 1949–1956 közöttit, amelyen tiltott önkényuralmi jelkép, a vörös csillag szerepel. Az Árpád sávos zászló mai változatának használatát több párt is ellenzi, mert a hétszer vágott vörös-fehér motívumot felhasználták a nyilasok is a saját jelképeiknél, vannak akik még a magyar történelmi zászló betiltását is felvetették.