Sredanci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Donji Andrijevcihez tartozik.
Fekvése Bród központjától légvonalban 20, közúton 26 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Biđ-csatorna és az A3-as, Zágráb-Lipovac autópálya között fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. A Zágráb-Lipovac autópálya építését megelőző munkálatok során a falu határában, a „Bebrinska” nevű lelőhelyenÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4835. történelem előtti és a középkori leletek is előkerültek. Ez a terület a középkorban Névna várának tartozéka volt, egyházilag pedig a garcsini plébániához tartozott. Középkori létezésének azonban írásos nyoma nincs, bár a „Selišta” dűlőnév egykori falu helyét sejteti. Az 1698-as kamarai összeírás lakosság nélkül említi.
Az 1730-as egyházi vizitáció szerint a településnek 30 háza és egy új fakápolnája volt. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint 30 házában 119 lakos élt. Szent Rókus kápolnájában 20 férőhely volt. A 18. század közepén a jobb megközelíthetőség miatt már a svilaji plébánia filiája volt. 1760-ban 37 ház állt a településen 51 családdal és 224 lakossal, 1769-ben pedig 40 házában 67 család élt 409 lakossal. A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Szredancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szredancze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...658. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szredancze” néven 76 házzal, 389 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 278, 1910-ben 535 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 12%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 322 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 278 415 400 436 483 535 435 495 529 539 497 452 418 381 378 322
Oktatás A településen a donji andrijevci Viktor Car Emin elemi iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Sport Az ŠD Šokadija Sredanci sportegyesületet 1927-ben alapították
Jegyzetek
Források A község honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Az elemi iskola honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Bród turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései