Széplaki Botka Tivadar (Kisendréd, 1802. július 6. – Kisvezekény, 1885. január 6.) magyar jogász, jogtörténész, Bars vármegyei főjegyző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő.
Élete Édesapja széplaki Botka László (1761-?), pozsonyi szolgabíró és édesanyja gosztonyi és kréncsi Gosztonyi Jozefa (1766-1804) volt.Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 248.o. Iskoláit Léván, Nagyszombatban és Pesten, felsőfokú tanulmányait Pozsonyban, Pesten és Egerben végezte el. Tanárai közül Schwartner Márton volt rá a legnagyobb hatással, akit 1819-ben hallgatott. 1823-ben szerezte ügyvédi diplomáját, Bars megyében kezdte meg közszolgálati pályáját. 1824-től kezdve mint első tiszti alügyész, utóbb főszolgabíró, tiszti főügyész, 1840-ben megyei főjegyző, később mint megyebizottsági tag vett részt a megyei ügyekben. Mint főjegyző élesen kikelt a főispánok visszaélései ellen, a miért le is kellett mondania. 1843-ban országgyűlési követté választották és a liberális eszmék harcosai közé állott. 1847-ben Kisvezekényre költözött, ahol testvérével Istvánnal 80 ezer aranyért megvásárolták a Bacskády család birtokát. 1847–1848-ban ismét megválasztották, de lemondott mandátumáról. A világosi fegyverletétel után, az első provizórium alatt rövid ideig törvényszéki elnök volt; részt vett a megye gazdasági egyesületének megalkotásában és vezetésében mint elnök; az 1866-os ínség alkalmával mint felső-magyarországi királyi biztos működött. 1865–1872-ig tagja volt a képviselőháznak és részt vett a regnikoláris bizottságban. 1872-ben visszavonult a közélettől, és 1885 januárjában hunyt el.
A Magyar Tudományos Akadémia 1847. december 29-én levelező, 1872. május 24. rendes, 1877. május 24. tiszteleti taggá választotta; a Magyar Történelmi Társulatnak alapító és választmányi tagja, a pozsonyi Toldy Körnek alakulásakor elnöke volt.
Számos történeti értekezést írt a szaklapokba, úgy mint a Századunkba (1844. Turmező ismertetése), az Uj Magyar Muzeumba (1860.), a Magyar Történelmi Tárba (1861.), a Tudományos Értekezőbe (1862.), a Századokba (1868–78. 1881. 1884.) s a Budapesti Szemlébe (XIII–XVI. Uj folyam I. II. IV. XIII. 1861–66. 1869.); az utóbbiban különösen feltűnést keltett a régi magyar vármegyék szervezetének története; ő pendítette meg először az ezredéves nemzeti ünnep gondolatát (Századok 1878.); írt még az Akad. Értesítőbe (1861. 1872.), a Győri tört. és rég. Füzetekbe (1863–65.), Magyar Sionba (1864. 1867.) és a Pesti Naplóba (1873.)
Munkái Botka Tivadar digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban. De duellis Hungarorum litis decisoriis. Pesthini, 1829. Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum praecipue anecdoto vicecomitum et curiali instituto illustrata. Pest, 1831. Az 1843–44. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva. Pozsony: nyomtatott Schmid Antal betűivel, 1844. 80 p. Czáfolat városi szavazatok ügyében. Pozsony, 1844. (Különnyomat a Századunkból.) Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Pest, 1865. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.) Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete. Pest, 1867. A barsmegyei középponti székhelynek Aranyos-Marótról Lévára szükséges áttételéről. Pozsony, 1870. Trencséni Csák Máté és kortársai. Budapest, 1873. (Értek. a tört. kör. III. k. 4. sz. Ism. Századok 1873. Tört. Adattár III.)
Kéziratban maradt Barsmegye monographiája,Lásd: Borovszky Samu A lévai vár, A szolgabírói hivatal stb.Sarlota Drahosova 2005: Nyitrai Állami Körzeti Levéltár családi fondjai és azok felhasználása. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 56.
Források Botka Tivadar életpályája. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál. 1986 Slovenský biografický slovník I. A-D. Martin, 307.
Irodalom
Botka Tivadar. = Vasárnapi Újság, 1872. XIX.évf. 28. szám. 1-2. p. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1. kötet. Budapest: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, 1981. 1281-1283. p. Hamza Gábor: Emlékezés Botka Tivadarra (1802-1885), a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagjára. https://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar jogtörténészek Kategória:MTA-tagok Kategória:Barsendrédiek Kategória:1802-ben született személyek Kategória:1885-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szolgabírók Tivadar