Zoborhegyi Szent Benedek (? – 1012) az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes.
Élete Benedek a 10. század utolsó harmadában született (egyes források szerint Lengyelországban, más források szerint Nyitra környékén) és Szent István uralkodása idején lett a Nyitra melletti Zoborhegyi apátság tagja.
Szent Zoerard-András tanítványa volt, akit időnként felkeresett a Trencsén melletti Vágsziklási remetebarlangjában, s az ő halála után beköltözött annak lakóhelyére, s folytatta mestere remete, önsanyargató életmódját. Benedek csak néhány évvel élte túl mesterét: rablók ölték meg, s testét a Vág folyóba vetették. A hagyomány szerint egy sas jelzése által találtak rá holttestére.
A nyitrai Szent-Emmerám templomban Szent Zoerard-András mellé temették.
Emlékezete Szentté avatása 1083-ban történt. Ünnepnapja: július 17. Élettörténetét Boldog Mór pécsi püspök jegyezte le 1070-ben. Szkalkai remetebarlangjánál Jakab nyitrai püspök 1224-ben bencés apátságot alapított.
További információk A Pannonhalmi Főapátság tanulmánya Szent András és Benedek legendája Sólymos Szilveszter: Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek remeték élete és kultusza Magyarországon; METEM, Bp., 1996 (METEM-könyvek)
Kategória:Magyar bencés szerzetesek Kategória:Magyar szentek Kategória:Remeték Kategória:A 10. században született személyek Kategória:1012-ben elhunyt személyek Kategória:Zobor