bélyeg|265px|A Beleznay-kastély bélyegkép|266x266px|A református templom, torony és parókia a Rákóczi úton (2017) Pilis (németül: Pilisch, ) város Pest vármegyében, a Monori járásban.
Fekvése Pest vármegye délkeleti részében, a Dunától keletre, Budapesttől 46, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől 26 kilométerre fekszik, a 4-es főút mellett. A Gödöllői-dombság nyúlványán, a Monor–Irsai-dombság és a Duna–Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el. Határában található a Gerje patak forrásvidéke.
Megközelítése Közúton Pilis a legkönnyebb a központján áthaladó 4-es főúton, illetve a belterületét északról elkerülő M4-es autóúton közelíthető meg, Budapest felől éppúgy, mint a tőle távolabb fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is. Szomszédai közül a tőle északra elhelyezkedő Kávával a 3123-as út, Nyáregyházával a 4606-os út köti össze. Határszélét érinti még délen a 405-ös főút és a Monortól Dánszentmiklósig húzódó 4605-ös út, keleten pedig a Nagykáta–Albertirsa közti 3115-ös út is.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Pilis vasútállomás.
A név eredete A jelenleg ismert, 1326-ban keltezett első írásos emlék a településsel kapcsolatban – egy öröklésről szóló okirat – már Pilis néven említi a települést. Karácsony János A magyar nemzetségek c. munkájában olvasható egy Pylis nevű nemzetség, akik Árpád fejedelemmel jöttek a Kárpát-medencébe. A község első ismert birtokosa – ahogyan több írásos emlék is bizonyítja – a Pylisi család volt, innen kapta a település a nevét.
Története Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint 2. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.
A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási útvonala mentén alakult ki ez az ősi település, amiről gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kőkori, bronz- és vaskori leleteket, a 2–4. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az ősi település a Via Magna – nagy (Só)út – mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu , a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven írt helyeken laktak kisebb közösségek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótára sok-sok adattal bizonyítja, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900 óta azonban csak ez a község jogosult a Pilis nevet használni a település elnevezésére.
Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A 14–15. században a Pilisi-család birtokolja. A török hódoltság elején, a 16. század közepén kihalt. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A 19. században a Nyáry és a Gubányi családé lett.
1805-től mezőváros. A 19. század második felében még csaknem teljes egészében szlovák nyelvű, kultúrájú településen az asszimiláció a dualizmus korában gyorsult fel. A pilisi szlovákság a 20. század során fokozatosan elvesztette nyelvét, a század 60-70-es éveire a nyelvcsere megállíthatatlanná vált. Mára már csak pár tucat helyi őrzi még ősei nyelvét. Nagyszámú evangélikus vallási közössége viszont még őrzi szlovák örökségét.
Közélete A település vezetése a rendszerváltás előtt 1972 és 1990 között Pilis a szomszédos községgel, Nyáregyházával együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Pilisen volt.A tanács vezetéséről: ; A közös tanácsról lásd: .
1985 és 1990 között a település rendszerváltás előtti utolsó tanácselnöke Balázsné Mihalcz Ilona volt.
Polgármesterei 1990 óta
1990–1994: Dr. Illanicz György (független) 1994–1998: Pintér Mihály (független) 1998–2002: Pintér Mihály (független) 2002–2006: Csikós János (MSZP) 2006–2010: Szabó Márton Elemér (Fidesz) 2010–2014: Szabó Márton Elemér (Fidesz) 2014–2019: Simó Gábor Csabáné (Pilisi Vállalkozók) 2019–2024: Hajnal Csilla (független) 2024– : László Attila (Mind Egyet Akarunk Egyesület)
+Polgármesterek 1990 ótaIdőszakNévJelölő szervezet1990–1994Dr. Illanicz György –1994–1998Pintér Mihály –1998–2002 –2002–2006Csikós JánosMSZP2006–2010Szabó Márton ElemérFidesz2010–20142014–2019Simó Gábor CsabánéHajnal CsillaPilisi Vállalkozók2019–2024Hajnal Csillafüggetlen2024–László AttilaMind Egyet Akarunk Egyesület
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/104?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok arányaLászló AttilaMEA213643,22% Mala Réka Fidesz–KDNP162932,96% Mészáros JózsefPSAVE83316,86% Németh IstvánFüggetlen3446,96%Összesen 4942100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/14/telepulesek/104?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület MEA 6 P Fidesz–KDNP 4 PSAVE 2
Nevezetességei Beleznay-kastély – A vármegye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U alakú, barokk stílusú kastély. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanni hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását. A második világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma általános iskola és diákotthon. bélyegkép|Államalapítási emlékkő a Gerje patak közelében A városban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő). A barokk templom több lépcsőben épült a 18. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával. Hegyeki pincesor – szépségével és rendezettségével vetekszik az ország híres Hajósi pincesorával. A városba látogató gazdag programot kaphat a már több éve működő Csilló-féle lovasiskolában, ahol évente megrendezik a Csilló lovas napokat. Itt bentlakásos lovasiskola is működik, főként gyermekek részére. bélyegkép|Pihenőpark a Gerje-patak mellett A város szélén (Monorierdő felől) található a "SIPITO" Pihenőpark. A Gerje-patak forrásának az elmúlt években újjávarázsolt területe pihenőparkokkal fog kibővülni. A táj összefüggő egységet képez az 1996-ban kialakított millecentenáriumi és a millenniumi emlékparkkal. E táj Magyarországon páratlan flórájával és faunájával rendkívüli látnivalót tud nyújtani az év minden szakaszában.
Lakossága A település népességének változása:
Az elmúlt évszázad során az egykor igen népes pilisi szlovákság szinte teljesen felszámolódott, nyelvükben elmagyarosodtak. A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2011-ben: magyar: 91,6%; cigány: 3,6%; szlovák: 1,4%; román: 1,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,6%.
A helység lakóinak vallási összetétele 2011-ben: evangélikus 27,9%, római katolikus 18,0%, református 8,6%, görögkatolikus 0,8%, más egyházhoz, felekezethez tartozik 3,4%, nem válaszolt, vagy nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 41,3%.
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 1,1% románnak, 0,9% szlováknak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19% volt evangélikus, 13,1% római katolikus, 7,8% református, 0,9% görög katolikus, 0,1% ortodox, 3,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 18,9% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).Pilis Helységnévtár
Neves lakói Itt született 1788-ban Zsigmondy Sámuel pozsonyi evangélikus líceumi tanár. Itt született 1937-ben Baranyi Ferenc, Kossuth-díjas költő. Itt született 1938-ban Csernai Tibor olimpiai bajnok magyar labdarúgó. Itt született 1932-ben Csernai Pál magyar válogatott labdarúgó, később sikeres edző, többek között a Bayern München, a Benfica és a Borussia Dortmund vezetőedzője. Itt létesített mintagazdaságot, és 1935. január 13-án itt hunyt el Gubányi Károly mérnök, földrajzi utazó, író. Beleznay Miklós (1722–1784) altábornagy Sárkány Sámuel (1823–1911) lelkész Rakovszky József (1920–2004) tanító, tanár, költő Tabányi Mihály (1921–2019) harmonikaművész Balázs József (1922–2002) amatőr festőművész Török Endre (1926–1980) grafikus Keveházi László (1928–2024) lelkész Patkós István (1932–) mezőgazdasági gépészmérnök Dr. Hunyadi László (1936–2016) geológus, geográfus Kecskés Lajos (1937–) szobrászművész Szigeti Marika (1946–) opera-énekesnő Haluszka Péter (1954–) amatőr festőművész Pártai Lucia (1961–) meteorológus, Szarvas korábbi polgármesterjelöltje
Jegyzetek
Források
További információk A város hivatalos oldala Pilis az utazom.com honlapján Várostérkép Linkgyűjtemény Pilis városáról
Kategória:Pest megye települései Kategória:Magyarország városai Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései