A bengáli írás (bengáliul বাংলা লিপি / magyaros átírásban:Bangla lipi) egy, a bráhmi eredetű írásrendszerek családjába tartozó abugida szótagírás, melyet a bengáli nyelven kívül több nyelv is használ, például az asszámi nyelv, a manipuri nyelv és a szilheti nyelvek. Hasonlít a dévanágari írásra, de attól eltérően kevésbé négyszögletes, kanyargósabb. A modern írás 1778-ban körvonalazódott, amikor Charles Wilkins megalkotta az első nyomdai alakokat. Néhány kisebb eltérés található az asszámi és a bengáli formák között, pl.: ra (bengáli র; asszámi ৰ) és va (a bengáliban nincs meg; asszámi ৱ).

Eredetileg nem volt közvetlen kapcsolatban egyetlen nyelvvel sem, de néhány kelet indiai nyelv használta. Ezek közül csak az asszámi és a bengáli maradt meg hivatalos írásnak. Egy időben ezt az írást használták a szanszkrit nyelv lejegyzésére is (például a 15–16. században Srimanta Sankardeva). Meglehetősen gazdag irodalommal rendelkezik.

A mássalhangzóformák száma meglehetősen nagy, közel 500 karakter és ligatúra található a teljes karakterkészletben. Bangladesben a Bangla Akadémia standardizálta az írást, de az indiai Nyugat-Bengál területén számos archaikus formáját használják még napjainkban is, így jó néhány konkurens alakot találhatunk itt ugyanahhoz a hanghoz. 2001-ben a standardizált változatot választották az Unicode karakterkészlet alapjául. Így – valószínűleg – az írás további fejlődésében kettéválik a modern (standardizált) és a tradicionális változat fejlődése.

Bengáli karakterek Magánhangzók

Az írás 11 magánhangzójelet tartalmaz, mellyel 7 hangot jelölnek. Mint látható, van olyan hang, amelyet több jellel jelölnek. Ezek még abból az időből őrződtek meg, amikor az írást a szanszkrit lejegyzésére is használták, ezért meg kellett különböztetni az [a], [i], [u] hangok rövid és hosszú változatát. Ezek megkülönböztetése nincs meg sem az irodalmi bengáliban, sem az asszámiban, ezért ezek páronként ugyanúgy ejtendőek.

Az írás egyik jellegzetessége – hasonlóan más indiai írásokhoz –, hogy a mássalhangzót jelölő szimbólumok kiejtése automatikusan magában hordozza az [ɔ] magánhangzót is (ক – [kɔ]), más magánhangzó esetén kell csak a magánhangzójeleket használni (কে – [kæ]). Átírásban az [ɔ] magánhangzót [a]-val írjuk át. Tehát a magánhangzójeleket csak akkor használjuk önállóan, ha szótagkezdő helyzetben vannak (lásd: abugida).

+ Magánhangzók Bengáli írással A betű neve A betű ক -valkombinálva A kapcsolat neve TudományosátírásIAST IPA Magyarosejtésközelítőátírás অ śaro a ক (nincs) ka ka আ śaro ā কা akar kā ká ই ṛhaśśo i কি ṛhośśikar ki ki ঈ dirgho ī কী dirghikar kī kí উ ṛhaśśo u কু ṛhośśukar ku ku ঊ dirgho ū কূ dirghukar kū kú ঋ r̥ কৃ r̥kar kr̥ kri এ e কে ekar ke ke ঐ ai কৈ aikar kai kai ও o কো okar ko ko ঔ au কৌ aukar kau kau

Hangmódosítók + Hangmódosító jelek Jel ক [kɔ]-val Név Funkció TudományosátírásIAST IPA Magyarosejtésközelítőátírás ক্ hasanta Jelzi, hogy nem ejtjük utána az automatikus [ɔ] hangot k k কৎ khanḍo ta Záró hehezet nélküli ত kat kat কং anunāsika Záró veláris orrhang kaṅAnunāsika a környezetétől függően változó orrhang, átírása is ennek megfelelő: ñ – c, ch, j, jh, ñ előtt; ṇ – ṭ, ṭh, ḍ, ḍh, ṇ előtt; n – t, th, d, dh, n előtt; m – p, ph, b, bh, m előtt; ṅ – k, kh, g, gh, ṅ előtt és az előbbiekben fel nem sorolt esetekben. kan কঃ bisarga Záró zöngétlen hangszalagzárhang kah kah কঁ candrabindu Magánhangzó nazalizáció kãCandrabindu magánhangzó-orrhangúsodást jelöl, melyet a tudományos átírásban a betű fölé tett tildével jelzünk. Ai, au esetében a második betűre kerül a tilde. kan

Mássalhangzók A mássalhangzók neve általában az alaphang és a hozzáadott a magánhangzóból áll. Mivel ezt az ún. „bennfoglalt”a hangot az írás nem jelöli, így a mássalhangzó-jelek egyben a betű nevét is jelölik. Van néhány olyan hang, amelyhez több mássalhangzó-jel kapcsolható, ezeknél a betűk nevében megjelenik a megkülönböztetés (például n, s stb. – lásd a táblázatot.) Ez a helyzet szintén a szanszkrit írására vezethető vissza, ahol megkülönböztetünk például a fenti hangokból többfajtát, viszont a mai modern bengáliban ezek a hangok már egybeolvadtak, ugyanúgy ejtődnek, de a helyesírás megőrizte a különböző alakokat. Mivel az ঙ [ŋ] nem állhat szó elején, ezért lett ennek a neve উঙ [uŋa], egyes nyelvjárásokban [uma].

+ Mássalhangzók Betű Betűnév TudományosátírásIAST IPAMagyarosejtésközelítőátírás ক ka k k খ kha kh kh গ ga g g ঘ gha gh gh ঙ unga / uma ṅ n চ ca c cs ছ cha ch csh জ borgio ja (burgijja) j dzs ঝ jha jh dzsh ঞ ñio ñ n ট ṭa ṭ t ঠ ṭha ṭh th ড ḍa ḍ d ঢ ḍha ḍh dh ণ murdhonno ṇa (moddhenna) ṇ n ত ta t t থ tha th th দ da d d ধ dha dh dh ন donto na (dontenna) n n প pa p p ফ pha ph ph ব ba b b ভ bha bh bh ম ma m m য antostho ya (ontosteya) j dzs রCsak a bengáliban és a manipuriban használatos baẏ śunno ra r r ৰCsak az asszámiban használatos baẏ śunno ra r r ল la l l ৱCsak az asszámiban és a manipuriban használatos va v v শ talobbo śa (talebośśa) ś /s ষ murdhonno ṣa ṣ s স donto sa (dontessa) s /sz হ ha h h ড় ḍaẏ śunno ṛa ṛ r ঢ় ḍaẏ śunno ṛha ṛh rh য় antostho ẏa (ontosteẏa) ẏ /j জ় za z dzsCsak idegen eredetű (főként arab, perzsa) szavak bengáli átírására használatos. Kiejtésben az eredeti (pont nélküli) fonéma szerint ejtjük és úgy is írjuk át ক় uqa q k খ় uxa x kh গ় uġa ġ g ফ় fa f ph

Ligatúrák Az írás a fentieken kívül még tartalmaz közel 400 ligatúrát, melyet kisebb-nagyobb mértékben a hivatalos életben is használnak.

Ezek a ligatúrák általában egy teljes értékű betű és egy másik teljes értékű betű egy részéből áll össze. Ilyenkor a teljes értékű betűhöz kapcsoljuk a magánhangzót (vagy tartja meg a hangját), a kapcsolódó "fél" pedig elveszti a magánhangzóértékét.

Számok + Számok Arab számok 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Bengáli ০ ১ ২ ৩ ৪ ৫ ৬ ৭ ৮ ৯ Név bengáli írással শূন্য এক দুই তিন চার পাঁচ ছয় সাত আট নয় Bengáli név (IAST) śunno ek dui tin cār pañc chaẏ sāt āṭ naẏ Bengáli név (magyar átírás) súnna ek dui tin csár páncs cshaj szát át naj Asszámi név (IAST) xuinno ek dui tini sari pas say xat ath na

A tizedesvessző helyett tizedespontot használnak, a nagy számokat pedig vesszővel tagolják, de nem három számjegyenként, hanem az első tagolót a százas helyi érték elé teszik, a többit pedig két számjegyenként. Például a 199 112 180,7 szám bengáli írással ১৯,৯১,১২,১৮০.৭ alakú.

Bengáli az Unicode-ban A bengáli az Unicode rendszerben az U+0980 ... U+09FF kódtartományban szerepel.

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F U+098x ঀ ঁ ং ঃ ঄ অ আ ই ঈ উ ঊ ঋ ঌ ঍ ঎ এ U+099x ঐ ঑ ঒ ও ঔ ক খ গ ঘ ঙ চ ছ জ ঝ ঞ ট U+09Ax ঠ ড ঢ ণ ত থ দ ধ ন ঩ প ফ ব ভ ম য U+09Bx র ঱ ল ঳ ঴ ঵ শ ষ স হ ঺ ঻ ় ঽ া ি U+09Cx ী ু ূ ৃ ৄ ৅ ৆ ে ৈ ৉ ৊ ো ৌ ্ ৎ ৏ U+09Dx ৐ ৑ ৒ ৓ ৔ ৕ ৖ ৗ ৘ ৙ ৚ ৛ ড় ঢ় ৞ য় U+09Ex ৠ ৡ ৢ ৣ ৤ ৥ ০ ১ ২ ৩ ৪ ৫ ৬ ৭ ৮ ৯ U+09Fx ৰ ৱ ৲ ৳ ৴ ৵ ৶ ৷ ৸ ৹ ৺ ৻ ৼ ৽ ৾ ৿

Jegyzetek

Források

További információk Bengáli írás (ligatúrákkal) Omniglot – Bengali Alphabet Ankur Bangla Project Ingyenes bengáli Unicode betűkészlet Ingyenes Unicode-os bengáli gépíró-szoftver Nyílt forrású bengáli fordítókönyvtár Ingyenes bengáli Unicode felület

Kategória:Bráhmi írásrendszerek Kategória:Banglades