Vlado Singer (Verőce, 1908. október 21. – Ógradiska, 1943. október) horvát politikus, az usztasa mozgalom tagja.

Élete és pályafutása Vlado (Vladimir) Singer 1908-ban született a szlavóniai Verőcén horvát zsidó családban (később áttért a katolikus hitre, és horvátnak tartotta magát). Davor Kovačić: Hrvatski institut za povijest: Vlado Singer, Stjepan Rubinić – od visokih policijskih dužnosnika Nezavisne Države Hrvatske do zatočenika koncentracijskih logora , 1. o.Slavko Goldstein, 2007., 112. o.Davor Kovačić, Iskapanja na prostoru koncentracijskog logora Nova Gradiška i procjene broja žrtava// Radovi - Zavod za hrvatsku povijest, Vol. 34-35-36, br.1., 229-241. o., Zagreb, 2004., 240. o.Grgo Gamulin, Zagonetka gospodina Iksa, Književna Rijeka, časopis za književnost i književne prosudbe, broj 1, godina XV, 336. o. Rijeka, 2010. Politikai tevékenységét zágrábi tanulmányai során, az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején kezdte. A titkos nemzeti csoportok központi alakja, a Kvaternik-társaság egyetemistáinak egyik vezetője volt. Társai Branimir Jelić, Mladen Lorković és Eugen Dido Kvaternik voltak, akik úgy gondolták, hogy az akkori politikai formációkat az idő túlhaladta, és egy új mozgalmat kell létrehozni, amely a forradalmi harc hordozója lesz.Eugen Dido Kvaternik, Sjećanja i zapažanja 1925-1945, Prilozi za hrvatsku povijest. Uredio dr. Jere Jareb, Starčević, Zagreb, 1995., , 271. o. A társaság 1932 márciusában, pontosabban március 6-án tüntetéseket szervezett az egyetemen Sándor király diktatúrája ellen.Eugen Dido Kvaternik, Sjećanja i zapažanja 1925-1945, Prilozi za hrvatsku povijest. Szerk. dr. Jere Jareb, Starčević, Zagreb, 1995., , 272. o. 1933 márciusában elindította és szerkesztette a fiatal horvát nacionalista szervezet, a „Naša Gruda” folyóiratot, a diktatúra idején Horvátországban megjelent első független újságot.Tko je tko u NDH. Hrvatska 1941.–1945., Minerva, Zagreb, 1997., , 359. o. A Naša Gruda ifjúsági folyóirat első száma 1933. március 1-jén jelent meg, szerkesztője Ivo Lendić énekes és költő volt. Eugen Dido Kvaternik, Sjećanja i zapažanja 1925-1945, Prilozi za hrvatsku povijest. Szerk. dr. Jere Jareb, Starčević, Zagreb, 1995., , 273. o.

Emigrációban Mindössze két szám megjelenése után, 1933 nyarán Bécsbe emigrált. 1934-ben Eugen Dido Kvaternik is lakott egy ideig a bécsi lakásában. 1934 márciusában az osztrák rendőrség Bécsben a jugoszláv hatóságok kérésére, az I. Sándor jugoszláv király ellen 1933 decemberében Petr Oreb által tervezett állítólagos merénylettel kapcsolatban letartóztatta.Eugen Dido Kvaternik, Sjećanja i zapažanja 1925-1945, Prilozi za hrvatsku povijest. Szerk. dr. Jere Jareb, Starčević, Zagreb, 1995., , 274. o. Hat hónap után kiengedték, és Olaszországba ment. Ott tartózkodott az usztasa táborokban, majd Liparin. A marseille-i merénylet után ismét letartóztatták. Eugen Kvaternik szerint ő volt az egyetlen usztasa Olaszországban, aki kritikusan nézte Ante Pavelić életmódját, de hűséges volt hozzá.Eugen Dido Kvaternik, Sjećanja i zapažanja 1925-1945, Prilozi za hrvatsku povijest. Szerk. dr. Jere Jareb, Starčević, Zagreb, 1995., , 17. o. Kiváló szervezőnek tartották.

A Független Horvát Államban 1941 áprilisában Pavelićcsal és más emigrációból származó usztasákkal visszatért Zágrábba. Májusban átvette az usztasa fővezérség személyi osztályának vezetését. Amikor június közepén megalakult az Usztasa Felügyeleti Szolgálat (UNS), ő vette át II-es iroda, a hírszerző szolgálat vezetését. 1941 augusztusában a 2. Olasz Hadsereg parancsnokságától (megszálló haderő az Olaszországhoz csatolt részeken és az olasz megszállási zóna az NDH-ban) megbízható hírek birtokába jutott arról az olasz hadműveleti tervről, amely szerint az olaszok öt ütemben az egész Horvátországot elfoglalják.Eugen Dido Kvaternik, Sjećanja i zapažanja 1925-1945, Prilozi za hrvatsku povijest. Szerk. dr. Jere Jareb, Starčević, Zagreb, 1995., , 131. o. Erről tájékoztatta az államvezetést.

Amikor 1941. szeptember 14-én a kommunisták szabotázst hajtottak végre a zágrábi főposta ellen, a németek kérésére, mint a támadásért felelős személyt letartóztatták. Letartóztatását követően ideiglenesen Zágrábban, a Savska cesta börtönben tartották fogva.Issuu msgr. B. Župančić: Sjećanja na moje župnikovanje u Bosanskoj Gradiški, Suza Dolinska - Broj 34 Godište XX siječanj/prosinca 2016. - Digitalna Arhiva, 187-188. o., ISSN 24596485 Meggyanúsított kommunistaként gyorsan elítélték, majd a jasenovaci és az ógradiskai táborba hurcolták.Maček i Luburić, Laus, Split, 1999., priredio Ivan Mužić, 2. izd., , 89. o. Már korábban barátságot kötött Branimir Župančićcsal, akinek egykor Lipariból írt Rómába, hogy megkapja a „Katholikus Hetilapot”. Župančić, amikor meglátogatta a letartóztatott Singert azt mondta: „Egy barátomhoz jöttem, aki itt raboskodik, és aki zsidó”.

1941-1942 telén Vladimir Mačekkel együtt egy ideig Jasenovacban raboskodott, amiről átfogó emlékiratot hagyott hátra, amelyet 1945-ben emigrációba vittek.Jere Jareb, Pola stoljeća hrvatske politike: povodom Mačekove autobiografije, Institut za suvremenu povijest, Zagreb, 1995., (pretisak izd. iz 1960.), , 12. o. A kortársak és munkatársai letartóztatását és likvidálását zsidó származásával és egyes usztasa-tisztviselők személyes bosszújával, nem pedig a fent említett kommunista szabotázsért való felelősséggel magyarázzák. Singer meggyilkolásának ideje és módja soha nem derült ki, és az sem, hogy ki adta ki erre a parancsot.Maček i Luburić, Laus, Split, 1999., priredio Ivan Mužić, 2. izd., , 89. o.

Jegyzetek

További információk

Grgo Gamulin, Zagonetka Gospodina Iksa , Zagreb, 1983. március 21., u: Grgo Gamulin, Izabrana djela , prir. Tonko Maroević, Stoljeća hrvatske književnosti, knj. 108.

Fordítás

Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású horvátok Kategória:A jasenovaci koncentrációs tábor foglyai Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Emigráns horvátok