Tóth Endre (Hajdúszoboszló, 1899. december 7. – Debrecen, 1970. november 15.) református lelkész, egyháztörténész, teológiai tanár.

Életpályája Tóth Endre teológiai tanulmányait a Pápai Teológiai Akadémián (1918-1921), az Utrechti Egyetemen (1921-1923), valamint a Bécsi Egyetemen (1926-1927) végezte. Miután 1923-ban letette az I. és 1924-ben a II. lelkészképesítő vizsgát, a Pápai Teológiai Akadémián oktatott, ahol 1927-ben magántanári címet szerzett egyháztörténet szakcsoportból. Szintén 1927-ben magna cum laude minősítéssel védte meg doktori értekezését a Debreceni Tudományegyetemen. 1927-től 1947-ig a Pápai Teológiai Akadémián az egyháztörténet rendes tanáraként végzett oktató- és kutatómunkát, 1931-ben pedig az egyházkerület közgyűlése a gyakorlati teológia rendes tanárává is megválasztotta. 1930-tól 1935-ig az akadémia igazgatója volt. A Dunántúli Református Egyházkerület 1939-ben aljegyzővé, 1943-ban főjegyzővé választotta.1942-ben a Debreceni Tudományegyetem magántanára lett, majd 1947-ben a köztársasági elnök Tóth Endrét a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Kara Egyháztörténet Tanszékének nyilvános rendes egyetemi tanárává nevezte ki. Miután 1950-ben a Hittudományi Kart leválasztották az egyetemről, jogfolytonosan az ezzel egyidőben megalakult Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Református Teológiai Akadémiájának egyháztörténet professzora lett. 8-szor választották dékánná. 1955-től 1958-ig a kollégium főigazgatói tisztségét is betöltötte.

Családja Apja, Tóth Lajos, előbb Hajdúszoboszlón látott el református kántori és zenetanári feladatot, majd 1911-ben elnyerte a Pápai Teológiai Akadémia ének- és zenetanári állását. Anyja Bíró Erzsébet. Tóth Endre 14 testvére közül 6 érte meg a felnőttkort. Két öccse, Tóth Lajos biofizikus és Tóth Kálmán teológus, szintén tudományos pályát futott be. Pitze Ilonával kötött házasságából négy gyermeke született, akik közül hárman érték meg a felnőttkort: Tóth Ilona és Tóth Gabriella középiskolai tanárok, valamint Tóth István történész. Veje Kertész Andor matematikus, unokája Kertész András Lajos nyelvész, akadémikus.

Munkássága Tóth Endre a magyar református egyháztörténet-írás kiemelkedő, iskolateremtő személyisége volt. Egyháztörténeti kutatásait gondos levéltári munkával alapozta meg. Noha elsősorban pozitivista szemléletű, forrásfeltáró, adatgyűjtő és -rendszerező tevékenységet folytató historikus volt, munkásságában egyéb hatások is kimutathatók. Hatott rá a szellemtudományi szemléletmód. Részben Karl Barth hatására meggyőződése volt, hogy az egyháztörténet-írást az egyház- és gyülekezetépítés feladatával összhangban kell művelni. Történészi és gyakorlati teológusi elhivatottságának összekapcsolása arra késztette, hogy írásaival ne csupán szűkebb szakterülete művelőihez, hanem a gyülekezetek és lelkészek szélesebb köreihez is közérthető módon, a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel szóljon. Ragaszkodása a Szentíráshoz és a hitvallásokhoz kovácsolta egységbe sokszínű, szerteágazó, közel 500 tételt átfogó publikációinak szemléletét.

Történészi eredményei közül legalább három érdemel kiemelt figyelmet. Először, felkeltette az érdeklődést az egyházmegye- és egyházközség-történet iránt. Különösen kiterjedtek a pápai református kollégium, valamint a Dunántúl református egyházkerületének és gyülekezeteinek történetére vonatkozó kutatásai. Másodszor, korábbi részkutatásainak szintéziseként két terjedelmes és nagy hatású fejezettel járult hozzá A Magyar Református Egyház története c. monográfiához. Az eredetileg 1949-ben megjelent mű jelentőségét jelzi, hogy 1995-ben Sárospatakon ismét napvilágot látott. Harmadszor, későbbi kutatásai közül kiemelkednek a Heidelbergi Kátéval és a Második Helvét Hitvallással foglalkozó írásai.  

Tudományos, oktató, és ismeretterjesztő tevékenysége mellett mind a Dunántúli, mind a Tiszántúli Egyházkerületben számos egyházi tisztséget töltött be, intenzív tudomány- és oktatásszervezői, valamint kiadványszerkesztői munkát végzett.

Főbb publikációi

Hamel Bruininx a soproni országgyűlésen, Debrecen, 1926 (doktori disszertáció). A református prédikáció, Bp., 1935. A református lelkipásztor munkája a gyülekezetben, Pápa, 1938. A Belsősomogyi Református Egyházmegye Mária Terézia korában, Kaposvár, 1940. A pátens története a Dunántúli Református Egyházkerületben, Debrecen, 1940. A pápai református egyház története, Pápa, 1941. Az ellenreformáció győzelme (1608-1715). In: Bíró Sándor, Bucsai Mihály, Tóth Endre, Varga Zoltán: A magyar református egyház története, Bp., 1949, 93-175; Az elnyomás kora (1715-1789), u. o., 177-258. A Heidelbergi Káté története. In: Victor János (szerk.): A Magyarországi Református Egyház Hitvallási Iratai. I. A Heidelberi Káté. Bp., 1954, 7-20. Részletek a XX. századi egyháztörténelemből, Debrecen, 1960. A tiszántúli egyházkerület igazgatásának és az esperesi egyházlátogatásnak rendje 1762-től, Debrecen, 1964. A Heidelbergi Káté a magyar református gyülekezetekben és az iskolákban. Studia et Acta Ecclesiastica 1, 1965, 261-299. A Második Helvét Hitvallás története Magyarországon. Studia et Acta Ecclesiastica 2, 1967, 13-53. Der Heidelberger Katechismus in den ungarischen reformierten Gemeinden und Schulen. In: Der Heidelberger Katechismus in Ungarn. Übersetzung: Dr. Richard Bodoky. Bp., 1967, 259-329.

Jegyzetek

Pótor Imre: Dr. Tóth Endre pápai évei. Református Egyház,1993, 258-261. Online hozzáférés Pótor Imre: Dr. Tóth Endre, az egyházépítő professzor. Különös tekintettel dunántúli szolgálatára. Theológiai disszertáció. Vásárosnamény, 1996. Online hozzáférés Pápai pedagógus lexikon. Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár, 1997. Online hozzáférés Pápa és Debrecen. Emlékkönyv Dr. Tóth Endre egyháztörténész professzor születésének 100. évfordulóára. Acta Theologica Papensia 4. Pápai Református Teológiai Akadémia, 2000. Kovács I. Gábor: Tóth Endre. In: Kovács I. Gábor – Takács Árpád (szerk.): Hit – tudomány – közélet. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2014, 126-135. Online hozzáférés Hörcsik Richárd: Tóth Endre (1899-1970). In: Kiadványok a Debreceni Református Kollégium fennállásának 475. évfordulója tiszteletére IV, 2019, 556-561. Online hozzáférés

Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Debreceniek Kategória:Hajdúszoboszlóiak Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar vallás- és egyháztörténészek