295px|bélyegkép|jobbra|Magyar királyok (fentről balról jobbra): az első magyar király, Szent István a „második honalapító”, IV. Béla az Anjou-kor jeles uralkodója, Nagy Lajos Luxemburgi Zsigmond, aki német-római császár is lett Hunyadi Mátyás, „az igazságos” a mohácsi csata során elhunyt II. Lajos a második női magyar uralkodó, Mária Terézia a leghosszabb ideig regnáló I. Ferenc József és az utolsó magyar király, IV. Károly

Ez a lap Magyarország uralkodóinak listája, amely időrendben sorolja fel a Magyar Fejedelemség, majd az abból alakult Magyar Királyság monarcháit, továbbá az ez idő alatt felbukkanó ellenkirályokat, kormányzókat és de facto királyi hatalmat gyakorló régenseket, valamint a különböző címen magukat uralkodónak tituláló személyeket.

A Magyar Fejedelemség (egyes vélemények szerint „Nagyfejedelemség”) 895 körül jött létre, a 9. századi honfoglalást követően. A Magyar Királyság 1000 fordulóján alakult meg Szent István megkoronázásával. Az Árpád-ház, amely Árpád fejedelem férfiági leszármazottjaiból állt, 895-től 1301-ig uralkodott az országban. István király uralkodása idején a kereszténység államvallássá vált, és az utókor innentől datálja az „apostoli király” cím viselését a mindenkori magyar királyra.

Az államalapító Árpád-ház 1301-ben, III. András halálával kihalt. Ezt követően egy kivételével külföldi dinasztiák monarchái váltják egymást a magyar trónon – ez az időszak az úgynevezett „vegyesházi királyok kora”. Az 1526. augusztus 29-én zajló mohácsi csatavesztést követően kettős királyválasztásra kerül sor, így egyszerre tekinti magát magyar királynak a Szapolyai-házból való János király és a Habsburg-házi I. Ferdinánd is. A speyeri szerződéstől számítva ugyanakkor a Habsburgok fogják adni az ország uralkodóit egészen 1918-ig, az első világháborút követő őszirózsás forradalomig, ami után lemondd az utolsó magyar király, IV. Károly. Az eckartsaui nyilatkozatban viszont csak az államügyek intézéséről mond le, a trónról formálisan nem. A Magyar Királyság 1920 és 1946 között továbbra is fennállt, de ténylegesen nem volt uralkodó királya, helyette Horthy Miklós mint Magyarország kormányzója irányította az országot kibővített régensi jogkörökkel.

Törzsfők és törzsszövetségi vezetők (–895)

PortréUralkodóRegnálás Tisztsége Leírás 125x125px <center>Ügyek(? – 818) <center>8. század vége┃818 <center>nemzetségfő <center>A monda szerint apja Ed, Csaba királyfi fia. Valójában életéről semmi biztosat nem tudni. Neve ismert még Ugyel, Ugek, Ugeg, Vger, Vgec alakváltozatban is. <center>70px <center>Levedi(8–9. század) <center>818┃9. század közepe nemzetségfő kende<center>A magyar törzsszövetség szakrális vezére. Egyes feltételezések szerint személye megegyezik Előd vezérrel. A magyarok vándorlásának egyik legfontosabb állomása, Levédia róla kaphatta nevét. 120px <center>Álmos(819–895) <center>9. század közepe┃895 körül kende fejedelem <center>Apja Ügyek vagy Előd (esetleg Levedi), anyja Emese volt. Anonymus szerint a hét vezér egyike. 120px <center>Kurszán(?–904) <center>ismeretlen┃904 gyula fejedelem <center>Árpád (kende) mellett a honfoglaló magyarok egyik vezetője volt, jelentős szerepet játszott Pannónia területének meghódításában is. Habár a mondák alapján Árpád vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe, mégis az valószínűsíthető, hogy az előkelőbb kende pozícióját tudhatta magáénak. Kurszán a társfejedelmeként a gyula tehát a katonai vezető lehetett, ugyanis 904-ben egy lakomán gyilkolják meg, amin a szakrális vezetők (kende és családja) nem vehettek részt. 120px <center>Árpád(845–907) <center>895 körülA vérszerződéstől a Magyar Nagyfejedelemség megalakulásáig. kende nagyfejedelem<center>A honfoglalás alatt, majd a Magyar Nagyfejedelemség megalakulásáig a törzsszövetség (szellemi) vezetője, majd Kurszán halálával az első nagyfejedelem (kende és gyula). Habár a mondák alapján Árpád vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe, mégis az valószínűsíthető, hogy az előkelőbb kende pozícióját tudhatta magáénak. A kende pozíciója előkelőbb, de katonailag nem releváns, így az Árpád-házi uralkodóink saját családfájukat szívesebben eredeztették a győztes vezértől (gyula) mint a pogány paptól (kende). Árpád a honfoglalást követően éri el a gyula rangot, de a társadalmi megítélés miatt fontos volt ezen információt elhallgatni.

Magyar fejedelmek (896–1000) Árpád-ház

Magyar (nagy)fejedelem Uralkodási ideje Megjegyzés

Magyar királyok (1000/1001–1918)

Árpád-ház (1000/1001–1301)

PortréUralkodóRegnálása Születési ideje, helye

Halálozási ideje, helyeKoronázásaLeírás<center>150px<center>40pxszentI. IstvánSzent IstvánMagyarország 1. királya<center>1000. december 25.┃1038. augusztus 15.(37 év, 237 nap)<center>969–980 közöttEsztergom

1038. augusztus 15.(58-69 évesen)Esztergom<center>40px1000. december 25.Esztergom vagy Székesfehérvár<center>Az első magyar király, a keresztény magyar állam megteremtője. Szentté avatására 1083-ban került sor. <center>150px <center>40pxPéterVelencei PéterMagyarország 2. királya <center>1038. augusztus 15.┃1041 szeptembere(3 év, 1 hónap) <center>1010 vagy 1011Velence

1059. augusztus 30.(48-49 évesen)Székesfehérvár <center>40px1038Székesfehérvár <center>Első regnálása. I. István király unokaöccse, Ottone Orseolo fia. Mivel döntéshozatalai során mellőzte a magyar főurakat a saját, külföldi híveivel szemben, 1041-ben elűzték az országból. 150px <center>40pxSámuelAba SámuelMagyarország 3. királya <center>1041 szeptembere┃1044. július 5.(2 év, 10 hónap) <center>990 vagy 1009nem ismert

1044. július 5.(54 vagy 35 évesen)Tisza vidéke <center>40px1044. április 22.Csanád vagy Székesfehérvár <center>I. István király húgának férje, az Aba nemzetség tagja. Az első választott magyar király. A ménfői csata során vesztette életét. <center>150px <center>40pxPéterVelencei PéterMagyarország 2. királya <center>1044. július 5.┃1046 szeptembere(2 év, 57 nap) <center>1010 vagy 1011Velence

1059. augusztus 30.(48-49 évesen)Székesfehérvár <center>másodszor nem koronázták meg <center>Második regnálása. 1045-ben Péter jelképesen átadta az országot III. Henrik német-római császárnak, végül 1046-ban András herceg elfogatta és megvakíttatta. 150px <center>40pxI. AndrásKatolikus AndrásMagyarország 4. királya <center>1046 szeptembere┃1060 decembere(14 év, 3 hónap) <center>1015 körülismeretlen

1060. december(45 éves kora körül)Zirc <center>40px1046 szeptembereSzékesfehérvár <center>Taksony fejedelem dédunokája, Vazul herceg fia. 1046-ban a Vata-féle lázadás során megdöntötték Péter király uralmát. Nevéhez fűződik a Tihanyi alapítólevél kelte is. 150px <center>40pxI. BélaBajnok BélaMagyarország 5. királya <center>1060. december 6.┃1063. szeptember 11.(2 év, 280 nap) <center>1016 körülDévény

1063. szeptember 11.(47 éves kora körül)ismeretlen <center>40px1060. december 6.Székesfehérvár <center>I. András király testvére. Az 1061. évi székesfehérvári országgyűlés során leverte az utolsó pogány lázadást az országban. Halálát a ráomló trón okozta 1063-ban Dömösön. 150px <center>40pxSalamonMagyarország 6. királya <center>1063. szeptember 11.┃1074. március 14.(10 év, 185 nap) <center>1053ismeretlen

1087 körülismeretlen <center>40px1063 szeptemberSzékesfehérvár <center>I. András király és Kijevi Anasztázia királyné fia. Miután nagybátyja, I. Béla király megdöntötte apja hatalmát, német csapatokkal visszatért és visszaszerezte a koronát magának. 150px <center>40pxI. GézaMagnus GézaMagyarország 7. királya <center>1074. március 14.┃1077. április 25.(3 év, 43 nap) <center>1044 körülismeretlen

1077. április 25.(32–33 évesen)Vác <center>40px1075 körülSzékesfehérvár <center>I. Béla király és Lengyelországi Richeza királyné fia. A mogyoródi csata során döntő vereséget tudott mérni Salamon királyra, ezzel megszerezve a trónt magának.150px<center>40pxszentI. LászlóSzent LászlóMagyarország 8. királya<center>1077. április 25.┃1095. július 29.(18 év, 96 nap)<center>1040 körülKrakkó

1095. július 29.(54-55 évesen)Nyitra<center>40px1081 körülSzékesfehérvár<center>I. Géza király testvére. Fiúörökös nélkül hunyt el, leánya, Piroska hercegnő II. Ióannész bizánci császár felesége lett. Elfoglalja a Horvát Királyságot, 1192-ben avatják szentté. 150px <center>40pxKálmánKönyves KálmánMagyarország 9. királya <center>1095. július 29.┃1116. február 3.(20 év, 190 nap) <center>1074 körülSzékesfehérvár

1116. február 3.(kb. 42 évesen)Székesfehérvár <center>40px1095Székesfehérvár <center>I. Géza király és Loozi Zsófia királyné fia. Meghódítja Dalmáciát, az első magyar király a horvát trónon. A kor egyik legműveltebb uralkodójának számít. 150px <center>40pxII. IstvánMagyarország 10. királya <center>1116. február 3.┃1131. március 1.(15 év, 27 nap) <center>1101Székesfehérvár

1131. március 1.(30 évesen)Székesfehérvár <center>40px1116Székesfehérvár <center>Kálmán király és Szicíliai Felícia királyné fia. Trónkövetelő vele szemben apja el nem ismert fia, Borisz Kalamanosz. Fiúutód nélkül hunyt el, ezért örököse unokaöccse, Saul herceg lett. 150px <center>40pxII. BélaVak BélaMagyarország 11. királya <center>1131. március 1.┃1141. február 13.(9 év, 350 nap) <center>1108Tolna vármegye

1141. február 13.(33 évesen)Székesfehérvár <center>40px1131. április 28.Székesfehérvár <center>I. Géza király unokája, Álmos herceg és Kijevi Predszláva hercegné fia. Vaksága okán hitvese, Ilona királyné kormányozta az országot. 150px <center>40pxII. GézaMagyarország 12. királya <center>1141. február 13.┃1162. május 31.(21 év, 108 nap) <center>1130Tolna

1162. május 31.(31–32 évesen)Székesfehérvár <center>40px1141. február 16.Székesfehérvár <center>II. Béla király és Szerbiai Ilona királyné fia. Kiterjedt külpolitikájával és sikeres hadjárataival erősítette az országa befolyását a korabeli Európában. 150px <center>40pxIII. IstvánMagyarország 13. királya <center>1162. május 31.┃1172. március 4.(9 év, 279 nap) <center>1147Székesfehérvár

1172. március 4.(24 évesen)Esztergom <center>40px1162 júniusaSzékesfehérvár <center>II. Géza király és Kijevi Eufrozina királyné fia. Uralkodását trónviszályok követték. Nagybátyjai, László és István hercegek ellenkirályként léptek fel vele szemben. 150px <center>40pxIII. BélaNagy BélaMagyarország 16. királya <center>1172. március 4.┃1196. április 23.(24 év, 51 nap) <center>1148 körülEsztergom

1196. április 23.(47–48 évesen)Székesfehérvár <center>40px1173. január 13.Székesfehérvár <center>III. István király testvére. Uralkodása az Árpád-kor egyik csúcspontját jelentette a gazdaság és kultúra tekintetében is. 150px <center>40pxImreMagyarország 17. királya <center>1196. április 16.┃1204. november 30.(8 év, 222 nap) <center>1174; Székesfehérvár

1204. november 30.(29 vagy 30 évesen)Esztergom <center>40px1194Székesfehérvár <center>III. Béla király és Antiókhiai Anna királyné fia. Még apja életében ifjabb királlyá koronázták 1182-ben. 150px <center>40pxIII. LászlóMagyarország 18. királya <center>1204. november 30.┃1205. május 7.(159 nap) <center>1199 vagy 1201Székesfehérvár

1205. május 7.(4 vagy 6 évesen)Bécs <center>40px1204. augusztus 26.Székesfehérvár <center>Imre király és Aragóniai Konstancia királyné fia. Gyermekként koronázták királlyá még apja életében, de mindössze öt éves kora körül váratlanul elhunyt. Régense András herceg volt. 150px <center>40pxII. AndrásJeruzsálemi AndrásMagyarország 19. királya <center>1205. május 7.┃1235. szeptember 21.(30 év, 138 nap) <center>1176 körülnem ismert

1235. szeptember 21.(59 évesen)nem ismert <center>40px1205. május 29.Székesfehérvár <center>Imre király testvére, III. László király nagybátyja és régense. Uralkodása alatt, 1222-ben adták ki az Aranybullát. 150px <center>40pxIV. BélaMásodik honalapítóMagyarország 20. királya <center>1235. szeptember 21.┃1270. május 3.(34 év, 225 nap) <center>1206. november 29.nem ismert