Rékai Miklós, 1907-ig RiedlAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 108209/1907. Forrás:MNL-OL 30803. mikrofilm 741. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1907. év 23. oldal 49. sor (Budapest, 1906. november 9. – Budapest, II. kerület, 1959. január 21.) magyar hárfa- és zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus és kultúrpolitikus.
Élete Zenész családból származott. Apja Rékai Nándor karmester, zeneszerző, testvére Rékai András operarendező volt.
A budapesti Zeneakadémián végzett Mosshammer Ottó tanítványaként. 1925-ben került Mosshammer mellé az Operaház zenekarába, és 1937-ben vette át mesterétől a hárfatanszéket a Zeneakadémián. A két állást harminc, illetve húsz éven át, egészen haláláig töltötte be.
Gyakran kirándult a könnyebb műfajok felé. Az 1920-as években kisérőzenét játszott mozikban némafilmekhez, ami által megtanult improvizálni, és elsajátította a komponálás alapjait. Ő vezényelte a Rékai Szalonzenekart és a Szimfonikus Jazz-zenekart. Az együttesek magyar, európai és amerikai szerzők műveit játszották, köztük az ő szerzeményeit is.
1934-ben kinevezték a Filharmóniai Társaság titkárává. 1938-ban a Társaság főtitkára lett, majd 1940-41-ben az ügyvezető alelnöke. A filharmóniai zenekar irányítására Európa legnagyobb karmestereit hozta Budapestre. 1941-ben a Harmónia hangverseny szövetkezet igazgatójává választották. Célja volt a vidéki, illetve határon túli magyar zene fejlesztése. Álma volt egy budapesti zenepalota megépítése, amelyben 3000, 1500 és 800 férőhelyes hangversenytermek vannak. A filharmóniánál és a szövetkezetnél Dohnányi Ernő volt a vezetőtársa.
Dohnányival baráti viszonyt is ápolt. Akárcsak Lehár Ferenccel, aki megbízta több művének a feldolgozásával például rádiós hangjáték céljára, illetve hagyatékának a kezelésével. 1957 legvégén került színre a Lehárról szóló életrajzi operettje Párizsban „Karácsony rózsája" címmel. A művet több, mint 250-szer játszották a Chatalet-színházban, és 18 európai színház kötötte le. 1957 elején, a párizsi operett bemutatójáról hazaérkezve, tragikus hirtelenséggel hunyt el. A Fiumei úti sírkertben temették el.
Nemzetközi karriert futott tanítványa volt Dalló Gyula, Devescovi Erzsébet, Lelkes Anna, Lubik Hédy és Würtzler Arisztid.
Mestere, Mosshammer Ottó lányát vette feleségül.
Művei
Zeneművészetünk érdekében (Budapest, 1939) A magyar zenekulturáért (Budapest, 1940) Hárfa-, gordonka-, hegedűverseny, teljes estét betöltő balett.
Jegyzetek
Források
S. V.: Rékai Miklós. Film Színház Muzsika, 1959. január 30. (3. évfolyam, 5. szám), 26. o. Szombaton temetik Rékai Miklóst. Népszava, 1959. január 23. (87. évfolyam, 19. sz.) Magyar operaművész-dinasztiák. A Rékai család III. Operaélet, 1994. november 1. (3. évfolyam, 5. szám)
Külső kapcsolat Rékai Miklós (1906-1959) HarpPost blog
Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar hárfások Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Operettszerzők Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek