Folly Gyula (Budapest, 1943. augusztus 14. – Ajka, 2011. augusztus 17.) magyar agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, a Folly Arborétum harmadik generációs fejlesztője és vezetője, valamint badacsonytomaji közéleti szereplő. Az arborétum alapítójának, Dr. Folly Gyula pécsi orvosnak az unokája volt.

Élete és szakmai pályája

1961-ben érettségizett a Tapolcai Általános Gimnáziumban. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen 1966-ban általános agrármérnöki, 1978-ban növényvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett.

1966 és 1968 között a gyulakeszi Petőfi Termelőszövetkezet főállattenyésztője, 1968-tól 1978-ig a Badacsonytomaji Hegyközség Szakszövetkezet szőlészeti ágazatvezetője volt. Egy 1978-as újságcikk ebben a tisztségében mutatta be, és az arborétum harmadik generációjához tartozó fejlesztőként írt róla. 1978 és 1985 között a Badacsonyi Állami Gazdaság növényvédelmi ágazatvezetőjeként dolgozott.

1985-től 1995-ig a budapesti Cooptourist Utazási Iroda vezetője volt. Ezt követően 1995 és 1998 között falugazdászként dolgozott a Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatalnál, 1998 és 2000 között a Veszprém Megyei Agrárkamara irodavezetője, 2000-től pedig a Hungária Biztosító mezőgazdasági szakértője volt Veszprémben. Egy 1995-ös gazdasági tudósítás a badacsonyi borvidék kamarai gazdajegyzőjeként idézte.

A fenyőfélék nemesítésével és honosításával foglalkozott. 1978-ban megkapta a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést, és szakmai cikkei jelentek meg a Kertészet és Szőlészet című folyóiratban.

Az arborétum fejlesztése

1970-től a badacsonyörsi Folly Arborétum tulajdonosa és vezetője volt. A kertet nagyapja alapította, majd édesapja, Folly Gyula gondozta és bővítette tovább. Az 1970-es évek végének szakmai sajtója Folly Gyulát már a család harmadik generációjához tartozó agrármérnökként mutatta be, aki az arborétum bővítését tervezte. A Badacsonyi Állami Gazdaság egy korábban szőlővel hasznosított, mintegy egyhektáros területet adott át új növények telepítésére.

Az arborétum saját történeti ismertetése szerint 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben. A növények értékesítéséből származó bevételt az arborétum növekvő fenntartási költségeire fordította, miközben a gyűjtemény régebbi részén is további telepítéseket végzett.

1981-ben egy nyugat-európai gyűjtőútról mintegy száz, az arborétumban addig nem található növényfajt és fajtát hozott haza. Ezek jelentős részét a felső teraszon telepítette el. Az 1980-as évek közepén a kertet állami támogatással bekerítették, ami csökkentette a vadkárokat és a növénylopásokat.

Az államosítás következtében az arborétum területének egy része korábban állami tulajdonba került. Az 1990-es évek elején a védett területet nem lehetett egyszerűen kárpótlási jegyekkel visszaszerezni. Folly Gyula egy 1996-os interjúban arról számolt be, hogy csereingatlanok felajánlásával és visszavásárlással jutott hozzá az állami részhez. A folyamat eredményeként az arborétum teljes területe ismét a Folly család tulajdonába került.

A korabeli sajtó a kertet mintegy 450–500 taxont őrző, országos jelentőségű örökzöldgyűjteményként mutatta be. A fenntartást részben a növények szaporításából származó bevételekből, részben állami természetvédelmi támogatásból finanszírozták.

Közéleti tevékenysége

1975 és 1998 között a badacsonytomaji római katolikus egyházközség világi elnöke volt. 1986 és 1990 között a községi tanács végrehajtó bizottságának munkájában vett részt.

1988 és 1992 között a Független Kisgazdapárt tagja volt. Badacsonytomajon 1994 és 1996 között, majd 1998-tól önkormányzati képviselőként tevékenykedett. 1995 és 1998 között a Magyar Agrárkamara Veszprém megyei alelnöke, 1995 és 2000 között a Veszprém megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, 1995-től pedig a Badacsonyi Gazdakör elnöke volt. A 2002-es országgyűlési választáson a Kisgazdapárt Veszprém megyei területi listáján szerepelt.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Folly Arborétum története

Kategória:Magyar agrármérnökök Kategória:Magyar helyi politikusok Kategória:1943-ban született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek