Gróf sárvári-felsővidéki Széchenyi Károly Frigyes Boldizsár Rudolf Mária (Ókígyós, 1906. március 13. – New York, 1971. június 26.) magyar arisztokrata, örökös főrendiházi tag (1943), földbirtokos, üzletember, Klebelsberg Kuno tanítványa és jobbkeze. A két világháború közötti időben a turizmus, a kertészet és a lengyel-magyar kapcsolatok kimagasló alakja.

Élete Ifjúkora

Gimnáziumi tanulmányait Gyulán, a Katolikus Főgimnáziumban végezte 1916 és 1921 között magántanulóként, jeles eredménnyel.Iskolai értesítők, Katolikus Főgimnázium. Gyula, 1921. 9. Egyetemi tanulmányairól nincs adat, de közgazdásznak nevezte magát, és Klebelsberg Kuno tanítványának tartották.

Kedvelte a vadászatot, gyakori partnere volt Horthy Miklós, ifj. Horthy Miklós, Horthy István.A nagymágocsi vadászat. Budapesti Hírlap, 1928. november 17. (48. évf., 261. sz.) 7. A pósteleki családi kastély közelében agár-Agárverseny Ókígyóson. Körösvidék, 1921. október 21. (2. évf., 235. sz.) 2. és vívóversenyeketVasárnap vívócsapatverseny lesz Békéscsabán. Budapesti Hírlap, 1925. november 28. (45. évf., 270. sz.) 11. rendezett. 1925-ben tagja lett a Nemzeti Kaszinónak, és folytatva Széchenyi István, Clark Ádám, John Paget és Waldstein-Wartenberg János pesti dunai hagyományát, részt vett az evezős klub újjáalakításában, amelynek igazgatójává választották.A legrégibb pesti evezősök. Magyarság, 1925. január 25. (6. évf., 20. sz.) 11.

1926-tól számos alkalommal vett részt az országos Széchenyi bál és a Közgazdász bál szervezésében Apponyi György, Odescalchi Károly, Batthyány Gyula együttműködésével.Mulatságok. Az Újság, 1926. december 24. (2. évf., 293. sz.) 8. Rokona és barátja volt Wenckheim Lajos is, akinek kalandos életű lánya később Dickens unokájához ment férjhez.Beszterczey Judit: Dickens ükunokájához ment feleségül a legkalandosabb életű magyar grófnő. divany.hu

1928-ban a Magyar Vöröskereszt örökös tagja lett.A Vöröskereszt új tagjai. Magyar Hirlap, 1928. november 7. (38. évf., 252. sz.) 7.

Tulajdonosa volt egy Essex típusú autónak, de nem az aranyifjúk életét élte. Egyetlen botrányos esete ismert. 1930-ban két görög üzletember illegális párbajt vívott Budapesten, és az egyik fél mellett párbajsegéd szerepet vállalt. A pisztolyharc vér nélkül zárult országos hírveréssel. Vér nélkül folyt le az Apostolides–Skoures-párbaj. Budapesti Hírlap, 1930. október 2. (50. évf., 224. sz.) 9.

1930-as évek

1930 májusában, alig 24 évesen meghívást kapott arra a villásreggelire, amelyet Klebelsberg kultuszminiszter a vilniusi Báthory Egyetem oktatói tiszteletére adott. A reggelin lengyel és magyar diplomatákat, egyetemi tanárokat láttak vendégül, köztük Franciszek Bossowski, Marian Stefan Wandalin Broel-Plater, Stefan Glaser, Ferdynand Ruszczyc, Marian Zdziechowski, valamint Csekey István, Eckhardt Sándor, Hóman Bálint, Lukinich Imre, Magyary Zoltán és Petrovics Elek professzorokat.Lengyel egyetemi tanárok Budapesten. Budapesti Hírlap, 1930. május 24. (50. évf., 117. sz.) 4. Innentől kezdve Klebelsberg legközelebbi munkatársának, bizalmasának számított.

1931-ben a szegedi Dóm téren lévő Nemzeti Emlékcsarnoknak ajándékozta Kisfaludi Strobl Zsigmond Benczúr Gyulát ábrázoló szobrát,Pásztortűz. 1931. január (17. évf., 1. sz.), címlap. majd előadóként szerepelt a Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás védnöksége alatt szervezett Főiskolai Katolikus Diákszövetség országos jubileumi kongresszusán. A külföldi diákszervezetekről beszélt, többek között Bitter Illés, Heller Farkas, Klebelsberg, Marczell Mihály, Scipiádes Elemér, Sík Sándor, Thefenthaler József és Tóth Tihamér társaságában.A Főiskolai Katolikus Diákszövetség jubileuma. Dunántúl, 1931. április 21. (21. évf., 89. sz.) 4.

Az 1932-es év fordulópontot hozott az életében. Lady Chilston, az angol követ felesége Klebelsberggel közösen jótékonysági sorsjátékot rendezett a gazdasági válság miatt nélkülöző művészek megsegítésére. A Lady öt főből álló tanácsot hozott létre a 20 000 pengős alap kezelésére, amelybe Klebelsberg, Glattfelder Gyula, Ugron Gábor, Kertész K. Róbert mellett meghívást kapott a rendezőbizottság elnökeként.Hivatalos rész. Levélváltás Horthy Miklós, Hóman Bálint és Lady Chilston között. Budapesti Közlöny, 1933. április 7. (67. évf., 79. sz.) 1.

Ugyanebben az évben Ulain Ferenc országgyűlési képviselő, Gömbös Gyula pártjának a tagja megvádolta Klebelsberget az országgyűlésben és a sajtóban, hogy „ízléstelen önistenítést” folytat, „kultúrláz-hóbortjával” tönkretette Szegedet, amikor „Magyar Velencét akart csinálni a szerencsétlen városból”,i Négy-ötszázmillió pengő értékű magyar vagyont síboltak ki egyesek Liechtensteinbe. Magyar Hírlap, 1932. június 2. (42. évf., 121. sz.) 5. és hogy 800 000 pengőért vásárolta meg Széchenyi 500 000 pengőt érő középrigóci birtokát az állam számára.Interpellációk és költségvetési vita a Házban este kilenc óráig. Elfogadták a kultusztárca költségvetését. A külföldre síbolt vagyonok és egy vállalat üzelmei. Pesti Hírlap, 1932. június 2. (54. évf., 120. sz.) 4. A korrupciós vád ellenére hamarosan szóba került a neve a szegedi főispáni állás betöltésénél, és a helyi közvélemény támogatta a kinevezését. A Gömbös-kormányzat azonban polgári származásúakat kívánt pozícióba emelni, a mágnásokat sorban váltotta le, és nem kapott megbízást.Idegen emberrel töltik be a szegedi főispánságot! Tovább folynak a kombinációk. Délmagyarország, 1932. november 5. (8. évf., 252. sz.).

Társadalmi megbecsülését jelzi, hogy október 15-én Klebelsberg ravatalánál búcsúbeszédet mondhatott a többezres gyászoló tömeg előtt,Impozáns gyászpompával kísérte Szeged utolsó útjára Klebelsberg Kunó grófot. Budapesti Hírlap, 1932. október 16. (52. évf., 233. sz.) 4. és több tisztségét fiatal kora ellenére átvette. Így lett az alföldi fejlesztések, a turizmus és a lengyel ügy országos vezetője.

Az 1930-as évek végétől, a második világháború körülményei közt, két tucatnyi cégbe hívták meg igazgatósági tagnak. A különös ügy mögött az állt, hogy a Magyar Általános Hitelbank ún. „reprezentatív man“-je volt a jelentős hitelbanki érdekeltségeknél, többek között a Magyar Cukoripar Rt., a Magyar Gabonakereskedelmi Rt., a Pápai Pamutfonó Rt., a „Bóni“ Gyártelep és Mezőgazdaság Rt., a Neményi Papírgyár Rt., a Linum Kenderfonó Rt., az Alföldi Cukorgyár Rt., Bácskai Cukorgyár Rt., az Ipari Munkaszervező Intézet (szövetkezet), a Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Rt., a Herendi Porcellán Rt., Magyar Általános Kőszénbányának és a brassói „Indumin“ iparvállalkozási tröszt vállalatoknál.Suttogó rádió. Új Magyarság, 1943. június 5. (10. évf., 126. sz.) 6. A zsidótörvények miatt ekkoriban számos képzetlen, alkalmatlan személy került pozícióba, ami már a gazdaság stabilitását veszélyeztette. Nem igazolt, de az életút és a megbízása alapján feltételezhető, hogy az állam és a jogfosztott zsidótulajdonosok érdekeinek védelmében látta el ezen feladatát.

1945 után

Már 1945 októberében támadások indultak ellene. A Szabad Nép megrágalmazta, hogy a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nél akadályozza a termelést, veszélyeztetve Budapest áramellátását, a munkások megélhetését és a lakossági szénellátást.Ahol a termelés Budapest áramellátását jelenti. Tatabánya-Felsőgallán csökkent a széntermelés, mert az igazgatóság nem törődik a bánya gondjaival. A munkásság csak az államtól és a munkáspártoktól kap támogatást. Szabad Nép, 1945. október 21. (3. évf., 172. sz.) 3. 1946 februárjában, az igazolásokkor pedig horthystaként és németbarátként említették olyanok között, akiknek „nem ártana politikai múltjuknak utánanézni”.Igazolatlan igazgatósági tagok Horthysták és németbarátoka gazdasági élet posztjain. Szabad Nép, 1946. február 22. (4. évf., 27-49. sz.) 2.

Emigrációját korabeli baloldali értesülések szerint Széchenyi László és felesége, Gladys Vanderbilt, a milliárdos Cornelius Vanderbilt unokája segítette.Közgazdasági feljegyzések. Haladás, 1946. június 13. (2. évf., 22. sz.) 8. A diplomata Széchenyi László azonban már 1938-ban elhunyt.

New Yorkban telepedett le, ahol aktív közéleti szerepet vitt. Alapító tagja és igazgatója volt a New York-i Széchenyi István Társaságnak, ami az 1956-os forradalom idején, a First Aid for Hungary keretében nagyszabású akciót szervezett Budapest gyógyszerellátása és a Magyarországról érkező menekültek befogadása érdekében. Az 1960-as években részt vett a Magyar Ház (Hungarian House of New York) megalapításában és megmozdulásaiban. A szervezet célja a magyar emigránsok integrációjának elősegítése, ugyanakkor a magyar identitás (nyelv és kultúra) megőrzése volt.Gróf Széchenyi Károly halála. Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1971. július 25. (78. évf., 30. sz.) 7.

Munkája Alföldi Bizottság

Klebelsberg korai halála után az épphogy megalakult Alföldi Bizottság vezetője lett. A Klebelsberg által megkezdett utat követve célja az volt, hogy a politika teljes mellőzésével, az alföldi érdekeltek legszélesebb körű bevonásával megvitassa az Alföld problémáit, és ezek megoldását a hivatalos szerveknél keresztülvigye. Nem központosított szervezetet akart, hanem olyat, amelynek döntéseibe és munkájába a legszélesebb néprétegeket is bevonják. Abból indult ki, hogy az Alföld Trianon előtt egy nagy és gazdag ország része volt, az ő korára azonban az ország kétharmadát kitevő, elszegényedett vidékké vált. A gazdasági és a szociális problémákat összefüggőnek látta. Úgy gondolta, hogy a gazdaság fejlesztésével a szegénység és ennek következményei (iskolázatlanság, bűnözés stb.) csökkenni fognak.„A legtöbb tennivaló az Alföldön van.” Beszélgetés Széchenyi Károly gróffal az Alföldi Bizottság feladatairól. Nemzeti Újság, 1932. december 8. (14. évf., 276. sz.) 2.

Munkássága a Duna-Tisza csatorna, a Körösök hajózhatóvá tétele, az öntözés, az erdőtelepítés, a gyümölcs-Az Országos Alföldi Bizottság békéscsabai vándorgyűlésén gazda-kartelt sürgettek és a tiszavidéki búzaterület zárt területté nyilvánítását kérték. Klebelsberg Kunó gróf az alföldi népoktatás és népegészség javításának üdvös hatásáról. Nemzeti Újság, 1932. június 7. (14. évf., 124. sz.) 4. és zöldségtermesztés kérdéseire terjedt ki főképp.

Lengyel ügy

Szapáry Erzsébettel és több más arisztokratával ellentétben nem voltak lengyel rokonai. A lengyel ügy közelébe is Klebelsberg révén került, aki a Magyar Mickiewicz Társaság tagja volt.

1932 áprilisában a Báthory István Egyesület, a Magyar Történelmi Társulat lengyel-magyar bizottsága és a Magyar Nemzeti Szövetség lengyel szakosztálya az együttműködés elmélyítése céljából a lengyel egyesületeket összefogó csúcsszervezetet alapított Magyar–Lengyel Szövetség néven. Elnöknek Klebelsberget választották meg, Klebelsberg javaslatára pedig ügyvezető alelnöknek Széchenyit.Megalakult a magyar-lengyel egyesületek főszervezete. 8 Órai Újság, 1932. június 28. (18. évf., 142. sz.) 3. Nem sokkal később a legnagyobb lengyel napilap, a krakkói Ilustrowany Kuryer Codzienny részletesen ismertette Klebelsberg és Széchenyi nyilatkozatát a magyar-lengyel kulturális kapcsolatokról, a társadalmi és gazdasági közeledés szükségességéről.Klebelsberg Kuno gróf és Széchenyi Károly gróf nyilatkozata a legnagyobb lengyel napilapban. Nemzeti Újság, 1932. augusztus 18. (14. évf., 184. sz.) 6.

Klebelsberg októberi halála után felkérték, hogy vezesse tovább a Szövetséget.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. Acta Papensia, 2011. (XI. évf., 3-4. sz.) 195–199. Ugyanekkor a Magyar–Lengyel Egyesület elnöke is lett. Másokhoz hasonlóan a lengyel ügyet gazdasági ügynek is tekintette, így politikájának homlokterében az üzleti kapcsolatok fejlesztése is ott állt.