Hetényi Antal Gábor (Budapest, 1947. október 6. – Budapest, 2023. március 5.) magyar cselgáncsozó, olimpikon, edző, sportvezető. A magyar dzsúdósport első olimpiai pontszerzője (1972, München, V. hely), sokszoros magyar bajnok, a Budapesti Honvéd versenyzője, a KSI Cselgáncs Szakosztály vezetője, szakosztály elnöke, testnevelő tanár, mesteredző, szociológus, szaktanácsadó, nyolc danos mester.
Élete Annak idején az úszás jelentette számára a sporttal való kapcsolat kezdetét. Fél évig az Újpest úszói között edzett, de nem maradt ott. A Toldi Gimnázium diákjaként társaival rendszeresen futott a Tabánban, a Vérmezőn vagy éppen a Várban. Az életre szóló fordulat 1963-ban következett be, ekkor 16 éves volt. Annak idején a Nők Lapjában jelent meg egy hirdetés, amelyen judózni hívták a fiatalokat. Az öccsével előbb az Újpestben jelentkezett, de negyed év elteltével átmentek a Honvédba. Titokban jártak edzésre, mert szüleik nem akarták, hogy ezt a sportágat csinálják. Mígnem elérkezett az év utolsó hónapja és ekkorra már a szülők is beletörődtek választásunkba és leigazolhattak a Budapesti Honvédba, ahol Gyebnár Ferenc vette kezelésbe őket. Az eredményes sportolás mellett a tanulást sem hanyagolta el. Nem kevesebbszer, ötször felvételizett, mire bejutott a Testnevelési Főiskolára, így 29 éves volt, amire megszerezte a testnevelő tanári diplomáját (1972-1976). A TF évei alatt az évfolyam egyik legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatója lett. 1978-ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szociológia szakára, ahol a hároméves képzés végén a második diplomáját is sikerrel védte meg. Később pedig a doktori fokozat követelményeinek is eleget tett.
Sporttevékenysége Szokatlanul hamar, már 1964 áprilisában elindult az első versenyén, ahol a 60 kilósok között Mándl Elek mögött második lett. Ez év augusztusában pedig az Alkotmány Kupáért lépett tatamira Pécsett, a Budapest-Vidék számára kiírt egyéni versenyen, amelyet megnyert. Két évvel később, 1966-ban már a felnőttek szűkített válogatott keretében is figyelembe vette Kovács Ákos szövetségi kapitány. Akkoriban Keserű László, és Nádas László voltak a legkeményebb ellenfelei. 1968-ig kellett várnia, hogy megnyerhesse élete első felnőtt országos bajnoki aranyérmét Horváth István tanítványaként. Három esztendővel később a 70 kilogrammosok között képviselhette a magyar színeket az 1972-es müncheni olimpián, ahol az ötödik helyezést szerezte meg. Ez volt a sportág történetének első magyar ötkarikás pontszerző helyezése, abban az évben őt választották az Év Judósának Magyarországon.
Edzői tevékenysége Az 1978-as visszavonulását követően megalapította a KSI SE Judoszakosztályát, amelynek csaknem negyven éven keresztül volt a vezetője és edzője. Ez idő alatt számos utánpótláspótlás világ- és Európa-bajnoki címet szereztek versenyzői, több sportolója az olimpián is pontszerző helyen végzett. Csak néhány nevet említsünk meg, akikre méltán lehetünk büszkék: Szilágyi László junior Európa-bajnok, Maros Barbara az ifjúságiak kontinens bajnokság kétszeres győztese, Joó Abigél, Baczkó Bernadett, Varga Brigitta és Tóth Fanni is a mindenkori legjobbak közé tartozott, Tóth Krisztián az ifjúsági olimpián harmadik lett, a felnőttek világbajnokságán pedig ezüstérmet vehetett át.
Szakmai munkája 1997 és 2010 között tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének. A KSI SE szakmai elnökhelyetteseként, szaktanácsadójaként is tevékenykedett, de a sportág legfelső irányításából is kivette a részét, dolgozott a Magyar Judo Szövetség megbízott főtitkáraként, majd szakmai alelnökeként, példamutató munkájával, emberségével mindenhol kivívta környezetének elismerését. A Nemzetközi Judo Szövetség – a honi szakszövetség javaslata alapján – nyolcadik danfokozatot adományozott részére, az elismerést sikeres versenyzői, edzői és sportvezetői munkássága elismeréseképpen vehette át (2021).
Díjai, elismerései Az év magyar cselgáncsozója (1972.) Magyar Judóért, aranyfokozat (2006) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt ( 2006 ) Mesteredző (2007) A Magyar Sportért Díj második fokozata Nyolcadik danfokozat (Marius Vizer, a Nemzetközi Judo Szövetség elnöke szignózta 2021.)
Jegyzetek
Források KKMS: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd, Babits, 1994. 3 db. (A századvég magyarsága 3. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
Kategória:1947-ben született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar testnevelő tanárok Kategória:Magyar cselgáncsedzők Kategória:Magyar olimpikonok Kategória:Magyar cselgáncsozók Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek