Ribnik () község Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, központja Gornji Ribnik településen van.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 70 km-re délnyugatra, fekvő dombos, erdős területen fekszik. Ribnik község területének mintegy 70%-a dombos-hegyes terület, melynek tengerszint feletti magassága 500 méter körüli, a többi rész pedig a fő folyók körül található. A tengerszint feletti magasság 260 és 1480 méter között mozog. A magasan fekvő területeket a Dimitor, Šiša, Lisina, Osoje és Manjača középmagas hegyei alkotják, míg az erdős terület nagy részét a Crkveno, Resenovača, Jarčište hegyi legelői, a Dimitor lejtői és a Manjački fennsík képezik. A község területe erdőben, vízben és érintetlen természetben rendkívül gazdag. Az erdők 32 000 hektárt tesznek ki, vagyis a település 64%-át erdők borítják, ami azt jelenti, hogy Ribnik önkormányzata 13%-kal részesedik az Szerb Köztársaság teljes erdővagyonából. Az éghajlatnak és a talaj összetételének köszönhetően a legjobb minőségű bükk, juhar, szil, kőris és hárserdő borítják. A község jó része alacsony növekedésű erdőkkel, nagyméretű tűlevelű fákkal, főleg fenyővel és kisebb mennyiségben vörösfenyővel van benőve.
A község területén két nagyobb folyó, a Sana és a Ribnik, valamint a két kisebb folyó, a Stanička és a Banjica található. A hegyvidék nyugati részei bővelkednek számos ivóvízforrással. E források többségét nem hasznosítják. A hótakaró nyár elejéig tartó megmaradása pozitív hatással van az adott terület vízfolyásaira, de különösen a tűlevelű erdők intenzív növekedésére. A terület legtöbb települése, így az ipari kapacitások is a Szana folyó körül találhatók, míg a többi területet szántók, erdők, rétek, legelők és erdei tisztások alkotják.
Éghajlata Az éghajlat túlnyomóan mérsékelt-kontinentális, mindenekelőtt az alacsonyabban fekvő részeken, ahol a magasabban fekvő területekhez képest a nyarak melegebbek és a telek enyhébbek. Az év során lehullott csapadék mennyisége meghaladja az 1000 mm-t. A magasabb tengerszint feletti magasságú területeken hegyvidéki éghajlat uralkodik, ahol a telek nagyon kemények, nagy mennyiségű hóval, amely helyenként egészen júniusig megmarad.
Népessége Az 1991-es népszámlálás szerint Ribnik község mai területén 23 településen mintegy 7430 lakos élt, nemzeti összetételük 99,5%-a szerb és 0,5%-a muszlim (bosnyák). Jelenleg mintegy hatezer, hasonló nemzeti összetételű lakos él a község területén. A lakosság a hagyomány szerint leginkább az erdészetben és a faiparban, majd a mezőgazdaságban, és leginkább az állattenyésztésben dolgozik és rendelkezik munkatapasztalattal.
Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb06018Bosnyák00Horvát011Jugoszláv00Egyéb019Összesen06048
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Ribnik község területe már az őskortól fogva lakott volt. Az őskori lelőhelyek közé tartozik a Gornji Vrbljani „Grad” őskori erődítménye, melyre római castellum épült, a Gornji Ribnik-i „Tepića gradina” őskori erődje a ráépült római kori és középkori erőddel és a velečevói őskori erőd. A római kor emlékei ugyancsak megtalálhatók Donji és Gornji Ribniken, Velečevón, Gornji Vrbljaniban, és Sitnicán is. Utóbbi helyen a „Gromile” lelőhelyen 3 hektárnyi területen találhatók a római épületmaradványok, de Velečevón is római település és villagazdaság volt egykor. Több helyen, köztük Gornji Ribniken és Vrbljaniban találtak római pénzérméket a község területén, mely a helyi kereskedelem bizonyítéka. A község területe a középkorban is legalább olyan sűrűn lakott volt, mint manapság. A község számos településén maradtak fenn a mai napig a középkori temetők maradványai a jellegzetes stećak sírkövekkel. Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
Ribnik község területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Ribnik mint település a Ribnik folyó bal partján jött létre, amely magától a településtől néhány kilométerre délre ered. Ribnik községi státuszát először 1918-ban kapta meg, a Jugoszláv Királyságban pedig a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
Különféle közigazgatási beosztásokban Ribnik községi státusza 1965-ig fennmaradt, amikor is az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság területi racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták. Ez lelassította Ribnik gazdasági és mezőgazdasági fejlődését. Az 1995-ben aláírt daytoni békemegállapodás olyan entitásvonalat hozott létre, amely két részre osztotta Ključ település területét, a Szerb Köztársaságban található Ribnik településre és a Bosznia-Hercegovinai Föderációhoz tartozó Ključ településre. Az önálló községi státusz elnyerésével Ribnik fejlődésnek indult, és mára stabil és gazdaságilag önfenntartó környezetet jellemez.
Közlekedés Közlekedési és földrajzi szempontból Ribnik község területe a Bihács – Jajca (M-5) főútra támaszkodik, amely a község 17 km hosszúságú részén halad át. A Čađavica – Banja Luka útirány ehhez az útirányhoz csatlakozik. Banja Luka ezen az útvonalon egy 50 km hosszú aszfaltos hegyi úton érhető el. A Szerb Köztársaság számára különleges jelentőségű aszfaltút halad át a községen Zablectől Vrbljanáig.
Oktatás 300px|bélyegkép|jobbra|Ribnik község települései A község területén három általános iskola és egy középiskolai központ működik. Az iskolák a következők:
"Petar Kočić" általános iskola, Sitnica, egy regionális iskolával. "Nikola Mačkić" általános iskola, Previja, két kerületi iskolával. "Desanka Maksimović" általános iskola, Ribnik, négy regionális iskolával. "Lazar Đukić" Középiskolai Központ, Ribnik.
Egészségügy Az egészségügyi alapellátást a „Dom zdravlja Ribnik” közegészségügyi intézményben biztosítják. Ezen kívül Sitnicában, Previjában, Donji Vrbljaniban és Gornji Vrbljaniban vannak helyi rendelők. A szakorvosi szolgáltatásokat az Egészségházon belül nagyobb kórházi központok szakorvosai látják el. Az önkormányzat a családorvosi modell mellett döntött, és ennek érdekében új egészségügyi központ épült Ribnikben, amely javítani fogja a polgárok számára nyújtott szolgáltatások minőségét.
Közigazgatás Minden helyi közösségnek van helyi közösségek tanácsa. A helyi közösségi tanácsok tagjait a polgárok választják a helyi közösségek közgyűlésein történő közvetlen szavazással. A helyi közösségek munkáját a helyi közösség tanácsának elnöke irányítja. A helyi közösségek tanácsainál az adminisztratív és szakmai feladatokat a helyi közösség titkára látja el az önkormányzati igazgatási szolgálat szakértői szakmai munkatársaként. A helyi közösségek mindegyike több lakott helyet foglal magában.
A község területileg öt helyi közösségre tagolódik:
Sitnica helyi közössége, Crkvina helyi közössége, Previja helyi közössége, Ribnik helyi közösség Vrbljani helyi közössége.
Nevezetességei Gornji Ribnik – Tepića gradina őskori, ókori és középkori erődítmény maradványai. A maradványok egy 90x70 méteres kerek formájú hegytetőn találhatók, minden oldalról kőfalakkal kerítve. Az ókori falak habarcsba rakott kövekből állnak, mely valószínűleg menedékhelyül szolgált a környező lakosság számára. A plató közepén középkori torony állt. Az erőd eredetileg a vaskorban épült, ókori periódusa a 3. – 5. századra tehető. Donji Ribnik késő középkori temetője 10 fennmaradt stećak sírkővel. A Gornji Ribniken található Duga Njiva lelőhelyen több késő vaskori (i. e. 2. század) pénzérmét (köztük görög drachmákat és római denariusokat) találtak. Gornji Ribnik – Kenjali késő középkori temetője 6 fennmaradt stećak sírkővel. Donji Ribnik – Palička, római villagazdaság maradványai az 1. – 4. századból. Gornji Ribnik – Vrelo késő középkori temetője 36 darab stećak sírkővel.
Jegyzetek
További információk Ribnik község hivatalos oldala
Kapcsolódó szócikkek Hasići (Ribnik)
Kategória:A Banja Luka-i régió települései