A sisakos kazuár vagy déli kazuár (Casuarius casuarius) a madarak osztályába, a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe és a kazuárfélék (Casuariidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Struthio casuarius néven.
Alfajai Casuarius casuarius casuarius Casuarius casuarius aruensis Casuarius casuarius johnsoni Casuarius casuarius sclateri Casuarius casuarius bicarunculatus Casuarius casuarius tricarunculatus Casuarius casuarius bistriatus Casuarius casuarius lateralis
Előfordulása Ausztrália északi részén, Pápua Új-Guineában, az Indonéziához tartozó Aru-szigetek és Seram területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők, mangroveerdők valamint száraz szavannák. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése, felépítése
Testmagassága 150-180 centiméter, testtömege 34-70 kilogramm. A fején található, sisaktarajhoz hasonló, jellegzetes szarukinövése van. Durva, szőrszerű tollai feketék, arca zöldeskék, a fej hátulsó része zöld, a nyak elöl ibolyás, hátul lakkvörös, az írisz vörösbarna. Csőre rövid.
A többi kazuárfajtól két húsos, nyaki bőrlebenye alapján könnyen megkülönböztethető.
Lába szürkéssárga, három ujjal, amelyek közül a belsőn hatalmas, éles karom fejlődött ki (az állat ezt a pengeszerű fegyvert használja harcai során, amelyekre agresszív természete miatt gyakran kerül sor; ilyenkor veszélyes rúgásokat osztogat ellenfelének). bélyegkép|180px|A feje közelrőlbélyegkép|180px|Oldalról
Életmódja
bélyegkép|jobbra|200px A többi kazuárféléhez hasonlóan, de a többi futómadártól igen szokatlan módon a trópusi esőerdők sűrű aljnövényzetében él.
Miután főleg talajra hullott gyümölccsel táplálkozik, előnyben részesíti a vegyes erdőket, ahol folyamatosan biztosított a bőséges eleség. Emellett a mangroveerdőkben is előfordulhat. Az esőerdőkben a gyümölcsérési csúcs novembertől februárig tart, míg a nyíltabb, bozótos erdőrészletekben júliustól októberig – ez utóbbi egyúttal a párzási időszak is. Az alacsonyabban fekvő területeket jobban kedveli, de előfordulhat az eltérő magasságok közötti évszakos vándorlás is. A másodlagos erdők nem akadályozzák, csak elég sűrűek és nagyok legyenek, a partvidéki kultúrterületekről azonban már kiszorult.
Mindenevő: bár főképpen hullott gyümölcsöket fogyaszt, nem veti meg a kisebb melegvérűeket, hüllőket, gombát, dögöt, vagy bármi mást, amit a talajon talál és le tud nyelni. A kazuárok rendkívül fontos szerepet játszanak a növények terjesztésében, ugyanis az emésztőcsatornájukon áthaladó termések csak húsukat vesztik, de életképesen pottyannak ki a madárból. Már 21 olyan esőerdei növényfajt határoztak meg, amelyek magja csak akkor indul csírázásnak, ha előtte áthaladt egy kazuár bélrendszerén. Gyakran az emésztetlen darabokat újra megeszi.
A kazuárok az év legnagyobb részén egyedül élnek a territóriumukon. Ha két kakas találkozik, heves gesztusokkal próbálják egymást meghátrálásra kényszeríteni. Ha nőstény és hím találkozik, rövid közjáték után a hím szokott kereket oldani, ami a tojók dominanciáját mutatja. A tyúkok és kakasok szexuális dimorfizmusa amúgy csekély, a tyúkok valamivel nagyobbak és élénkebb színűek.
Könnyen felingerelhető állat, rátámad az emberre is. Kiérdemelte a világ legveszélyesebb madara címet.
Szaporodása
bélyegkép|jobbra|200px A párzási időszak júniustól októberig tart. Ekkor a nőstények toleránsabbakká válnak a hímek irányába, sőt, egy-egy kiválasztott kakassal párba is állnak. A tojó fészekaljanként 3-8 tojást rak, a fiókák 47-54 nap múlva kelnek ki. A párkapcsolat csak néhány hétig tart, a nőstény lerakja a tojásait, majd odébbáll, hogy egy második fészekaljat hozzon össze. A költés, valamint a fiókák felnevelésének feladata tehát a kakasra hárul, míg a tojó átlagosan három fészekaljnyi tojást rak egy párzási időszak alatt.
A kezdetben csíkos rejtőszínnel ellátott fiókákat apjuk hevesen védelmezi. A fiatalok 3 hónaposan veszítik el csíkjaikat. Az apjuk 9 hónapos korukig vigyáz rájuk, majd a 16 hónapos korukra elkergeti őket. A fiatal kazuárok két és fél évesen nyerik el a felnőtt tollazatukat, körülbelül 4 évesen válnak ivaréretté. Hosszú ideig élnek, a rekord 61 év volt.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve Állatvilág Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 38.
További információk
Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videó a fajról A sisakos kazuár hangja
Kategória:Struccalakúak Kategória:Madárfajok Kategória:Pápua Új-Guinea madarai Kategória:Indonézia madarai Kategória:Ausztrália madarai Kategória:Az ausztrálázsiai ökozóna élővilága