Aleksandrovac (), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 23 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északra, a Lijevce polje síkságán 110-113 méteres magasságban fekszik. Itt halad át az a fontos főút, amely összeköti Banja Lukát a határmenti Gradiškával, majd a Zágráb-Belgrád autópályával.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb570788Bosnyák14Horvát459Jugoszláv462Egyéb1516Összesen677819

Története A középkorban valószínűleg ezen a területen volt az 1675-ben 1640 lelket számláló lijevčei plébánia. Még a plébániánál is régebbi volt a Livač (Lewach) ferences kolostor, amelyet már a 16. század elején említenek. A plébánia az 1683 és 1699 közötti török háború után szűnt meg, míg a kolostor a Mátyás király által alapított Jajcai Bánság török uralom alá kerülése után, 1528-ban tűnt el az írott forrásokból.

A település a második világháborúig Rudolfstal néven német falu volt, amelyet az akkori nagy német Windthorst faluból (a mai Novi Topole) származó telepesek kolóniájaként hoztak létre. Területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során ez a terület még Maglajani határához tartozott. 1883 után Lijevce polje és Potkozarje területén olaszok, németek, ukránok és lengyelek telepedtek le. A német és az olasz lakosság a modern agrotechnikai módszerekkel gyorsan magasabb szintre emelte a gazdasági fejlődést, a célból, hogy ez a terület Bosznia és Hercegovina legfejlettebb részévé váljon. Miután Rudolf osztrák főherceg és trónörökös meglátogatta a környéket, a mai Aleksandrovac közelében Rudolfstal néven új kolónia jött létre. Rudolfstal egyik legerősebb kereskedelmi feldolgozó központ volt, amely 1889-ben postahivatalt is kapott, és egy gyár is épült itt a híres sajt gyártására, mely a Banja Luka-i trappista kolostor szerzeteseinek segítségével indult meg. A német telepesek úttörők voltak az új növények termesztésében, mint például a cukorrépa termesztésben, de ők ültettek először burgonyát is. A telepesek különösen azon árucikkekre szervezték meg a termelést, amelyek a monarchiából betelepült városi lakosság körében voltak népszerűek. Rudolfstalban gyártottak tejtermékeket, melyeket aztán Banja Lukába szállítottak. A trappista kolostor is ebből a kolóniából vásárolt búzát és tejet.Sanja Radanović, Deutche kolonien in Bosnien-Herzegowina bis 1914. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó Rudolfstal településen 99 háztartást, 61 ortodox, 490 római katolikus és 13 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 113 háztartása és 721 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, ahol a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Miután a második világháborúban összeomlott a belső biztonság, a nácik megkezdték a német nemzetiségűek evakuálását Boszniából. Az erről szóló megállapodást 1942. szeptember 30-án írták alá a horvát usztasa rezsimmel. A német nemzetiségűek főszolgálatának ügynöksége (azaz a „Hauptamt Volksdeutsche Mittelstelle”) Otto Lakman parancsnoksága alatt szervezett egy félkatonai SS-szervezetet, hogy faluról falura járva szervezze az ellenséges hadseregtől fenyegetett falvak evakuálását.Valdis O. Lumans, Himmler's Auxiliaries: The Volksdeutsche Mittelstelle and the German Minorities of Europe, 1939-1945 (1993) 1942 végén csaknem 2000 német nemzetiségűt evakuáltak Nova Topoláról, valamint további 500-at Rudolfstal településről, akik soha nem tértek vissza. Miután a kommunista hatóságok megsemmisítették a németség és a német kultúra létezésének minden emlékét a települést szerbek népesítették be. A háború végén, 1944 őszén a német katonai parancsnokság parancsára szinte az összes német elhagyta ezt a területet és Németországba költözött, a lengyelek többsége pedig a háború után, 1946-ban Lengyelországba ment vissza. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Sport Aleksandrovac a KK Igokea kosárlabdaklub székhelye. A klubot 1973-ban alapították. A FIBA Bajnokok Ligájában, az Adria Ligában szerepel. Bosznia-Hercegovina többszörös kosárlabda bajnoka. A klub egyik legnagyobb sikere a regionális Adria Liga 2012/2013-as szezonjában elért első helyezése.

Nevezetességei A marjanovaci Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kolostort a templommal 1895-1899-ben emelték. Tervezése neogótikus stílusban készült, kifejező vonalai és arányai szinte megegyeznek a mintegy hét évvel korábban épült Nova Topola-i templommal. 1885-ben épült fel a Krisztus Vér Imádói Nővérek itteni kolostora. Jelenleg a kolostor épülete kábítószerfüggők otthonául szolgáló komplexum. Bár hivatalosan nem kolostor, mégis a római katolikus egyházhoz tartozik.Miroslav Malinović, Arhitektura i istorijski razvoj samostana u Banjaluci u periodu od 1878 do 1918, AGG+ časopis za arhitekturu, građevinarstvo, geodeziju i srodne naučne oblasti, 2013. nr. 1. str. 153. A közelében állt, 1888-ban felépített trappista kolostor 1944-ben leégett és nem építették újjá. Az 1992-1995-ös háborúban a szélsőséges szerbek megrongálták a templomot, majd elidegenítették, így több évig nem lehetett ott istentiszteleteket tartani. 1995-ben az összes megmaradt nővért kiűzték a kolostorból Horvátországba, és szerb menekülteket költöztettek be. 1998-ban a templomot, 2000-ben pedig a kolostort is visszaadták. Itt nyílt meg a Marijanovac kábítószerfüggők kezelési központja, amelyet 2001 óta ugyanannak a szerzetesrendnek a nővérei vezetnek. A plébániát jelenleg egy egyházmegyei lelkész irányítja. A plébániához a következő települések tartoznak: (Bosanski) Aleksandrovac, Kobatovci, Maglajani és Romanovci. Közvetlenül a kolostor mellett található a Banja Luka-i katolikus Caritas által alapított „Livač” Szövetkezet, mely 2006-ban szerény körülmények között létesült. 2017-ben már 350 tehenük volt, trágyából termelnek áramot, paradicsomot, paprikát termesztenek, mintegy száz hektár földet művelnek, de mégis első és fő termékük a trappista sajt. A sajtkészítés receptjét csak két szerzetes ismeri. A trappista sajt gyártása 1882-ben kezdődött, amikor Ignác atya a francia Notre-Dame de Port-du-Salut kolostorból a Banja Luka-i kolostorba érkezett. A sajtot eleinte csak a kolostor szükségleteire készítettek. Később növelték a termelést, így a sajtot Magyarország és Ausztria piacára is értékesítették, ahová naponta postakocsival szállították. A szövetkezet ma naponta száz kilogramm sajtot termel.

Jegyzetek

További információk Laktaši város hivatalos oldala

Kategória:A Banja Luka-i régió települései