Lévai József, születési és 1882-ig használt nevén Lévi József (Szentes, 1863. október 13. – Budapest, 1939. január 24.) sebész, kórházigazgató, udvari tanácsos, Lévai Pál (1892–1957) gépészmérnök apja és Lévai János (1932–1976) orvos nagyapja.
Élete Lévi Lipót kereskedő és Schön Janka fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte, majd a Bécsi Egyetem hallgatója lett. A Budapesti Tudományegyetemen 1887-ben avatták orvosdoktorrá. 1888–1889-ben az I. sz. Sebészeti Műtőintézet növendéke volt. 1889-ben műtőorvosi oklevelet szerzett.
1891 novemberétől az Általános Munkássegélyző-Egylet szanatóriumának sebészeként dolgozott.Egyenlőség, 1891. november 6. (10. évfolyam, 45. szám) 1895. szeptember 15-től kinevezték az újonnan megnyílt pestújhelyi Állami Munkáskórház sebészeti osztályának főorvosává. Később igazgató-helyettes lett, majd megválasztották a kórház igazgatójává. 1917-ben udvari tanácsosi címet kapott.
Az Országos Társadalombiztosító Intézet felállításával (1927) az Uzsoki Utcai Kórház igazgatója lett. 1929. július 1-jén nyugalomba vonult.
Tagja volt 1927 és 1937 között az Orvostudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
Halálát szívizom-elfajulás okozta.
A budapesti Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.
Családja Felesége Grosz Matild (Malvina) (1870–1945) volt, Grosz Márton magánzó és Grünhut Róza lánya, akivel 1891. június 28-án Budapesten kötött házasságot.
Gyermekei: Lévai Pál (1892–1957) okleveles gépészmérnök, villamosmérnök, feltaláló és Lévai György (1899–1945) műtősebész.
Művei Carbol a sebkezelésben. (Gyógyászat, 1893, 39.) A sebkezelés egyszerűsítése a gyakorlatban. (Gyógyászat, 1895, 10.) Segélynyújtás sebesüléseknél. Budapest, 1895 A fémeszközök sterilizálásáról. (Gyógyászat, 1896, 12.) Plastika négy esete. (Gyógyászat, 1896, 22.) A gastrojejunostomia indicatiójáról. (Gyógyászat, 1897, 48.) Koponyasérülések. (Gyógyászat, 1898, 34.) Végbélsipolyok és végbélkörüli tályogokról. (Gyógyászat, 1899, 4.) A phosphornekrosisról. (Gyógyászat, 1899, 42–43.) A baleseti sérültek munkaképességének megállapításáról. (Munkásügyi Szemle, 1915, 9–10.) Orvosi tanácsadó baleseti sérülteknek. Budapest, 1917 A golyvaműtétről. (Orvosi Hetilap, 1922, 17.) A baleseti sérüléseknél való segélynyújtás tankönyve. Budapest, 1925 A sebészeti drainezés revíziója. (Orvosi Hetilap, 1930, 39.)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar sebészek Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Szentesiek Kategória:Budapestiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek