Petrányi Győző (Budapest, 1903. július 9. – Budapest, 1969. május 8.) gyermekgyógyász, egyetemi magántanár, közegészségügyi szakfelügyelő.

Élete Petrányi Győző Emil (1858–1912), az Országos Nőképző Egyesület rajztanára, szobrász és Preszter Ilona Mária Magdolna (1881–1945) rajztanár fiaként született a – ma Budapest XIII. kerületéhez tartozó – Visegrádi utca 16. szám alatt. Középiskolai tanulmányait 1914-től 1921-ig a Ciszterci rend Budapesti I. kerületi Szent Imre Főgimnáziumában végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1927. október 1-jén avatták orvosdoktorrá.

Orvostanhallgatóként, 1924 augusztusától a Gyógyszertani Intézet díjtalan gyakornoka volt. Oklevelének megszerzése után, 1927. október 1-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetem díjtalan gyakornoka, majd tanársegéde volt Heim Pál professzor mellett. 1930 áprilisában gyermekgyógyászatból szakorvosi vizsgát tett. 1931 októberétől a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Gyermekklinikájának tanársegédjeként működött. Itt főleg a csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint a tuberkulózis problémájával foglalkozott. 1934. július 9-én a szegedi egyetemen a gyermekgyógyászati propedeutica című tárgykörből magántanárrá habilitálták, amit 1938-ban a tüdővész tárgykörre is kiterjesztettek. 1936. október 1-től a hazai tüdővész elleni védekezés intézményeinek szakfelügyelőjévé nevezték ki. 1937-ben Rockefeller-ösztöndíjasként járt Olaszországban, Svájcban, Franciaországban és Németországban. 1938 június 1-jén közegészségügyi szakfelügyelővé nevezték ki. 1941-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) orvos-aligazgatójává választották, s mellette az OTI Egészségügyi Múzeumának megbízott vezetője volt.

A második világháborút követően többek között a Szabadsághegyi Állami Gyermekszanatórium, a IV. kerületi Fővárosi Közkórház Gyermektüdőbetegotthon és Gyógyiskola, illetve a Hárshegyi Tüdőszanatórium vezetője volt.

Számos külföldi tanulmányúton vett részt, így Svájcban (1948), Olaszországban (1957, 1958) és Lengyelországban (1959). Megalapította és szerkesztette a Tuberkolózis elleni küzdelem című folyóiratot (1940–1943).

Főleg a gyermekkor gyógyszertanával és gyógyszerhatástanával, a gyermekkori tbc-vel, hörghuruttágulat vizsgálatával foglalkozott.

Tagja volt a Magyar Gyermekorvosok Társaságának, a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének, a Szegedi Egyetemi Barátok tudományos szakosztályának és elnöke az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetségnek.

A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.

Családja Felesége Hekler Ilona (1909–1978) volt, Hekler Antal egyetemi tanár lánya, akivel 1928. november 19-én az egyetemi templomban kötött házasságot.

Gyermekei: Petrányi Mária (1930–?), Petrányi Győző (1933), Petrányi Gábor (1937–?) és Petrányi Krisztina (1948–1976).

Művei A vérmennyiséget quantitative meghatározó methodusok; s ezek klinikai alkalmazása. (Magyar Orvosi Archivum, 1925) Az arsen és a vas hatása a vér összmennyiségére és egyéb tulajdonságaira. (Magyar Orvosi Archivum, 1926) Phenylhydrazin és natriumnitrit hatása a vérre. (Magyar Orvosi Archivum, 1928) A vízanyagcsere és pneumonia. – A csecsemőkori vízanyagcsere néhány adata. (Magyar Orvosi Archivum, 1929) A vérmennyiségnek és a vérnek normáladatai a gyermekkorban. (Orvosi Hetilap, 1929, 39.) A pneumonia befolyása a vérre. (Orvosi Hetilap, 1930, 39.) Iskolás gyermekek gümőkóros fertőzöttsége Pécs városában. Dobszay Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1930, 49.) Kisemberek nagy problémak : néhány szó a gyermek lelki neveléséről. Budapest, 1932 Mangán hatása a keringő vérmennyiségre és annak alkotó elemeire. (Magyar Orvosi Archivum, 1933) Az amidopyrintálló láz klinikai jelentősége a csecsemő és kisgyermek betegségeiben. (Orvosi Hetilap, 1933, 9.) A malaria hatása a keringő vér mennyiségére és alakelemeire. Fischer Ilonával. (Magyar Orvosi Archivum, 1934) Gümőkóros fertőzés az iskolában. (Orvosi Hetilap, 1934, 50.) Munkásifjúságunk helyzete: egészségügyi, munka- és családkörnyezeti, valamint kulturális és szabadidő adatfelvétel az OTI üdülőtelepén 1941. évben. Rusznyák Gyulával. Budapest, 1944 Karditiszek és billentyűhibák. Budapest, 1951 A bronchografia jelentősége a bronchodenitis tuberculosa szövődményeinek differenciáldiagnózisában. Horváth Jánossal. (Gyermekgyógyászat, 1953, 5.) Mikrolithiasis alveolaris miliaris pulmonum a gyermekkorban. Zsebők Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1954, 6.) Kontrakciós atelektázia jelentősége középső lebeny szindroma fenntartásában ill. keletkezésében. Horváth Jánossal. (Gyermekgyógyászat, 1955, 1-2.) A gyermekkori hörgőtágulatos megbetegedés sebészi gyógyítása és annak klinikai eredményei. Jós Kázmérral. (Orvosi Hetilap, 1955, 10.) A tüdő neuromuszkularis reakciói és azok pathológiai jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1955, 10.) A gyermekgümőkór elleni küzdelem tanulságai. (Gyermekgyógyászat, 1957, 11-12.) A belgyógyászat alapvonalai I. Magyar Imrével. Budapest, 1959

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Magyar gyermekgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek