Israel Joshua Singer lengyel-zsidó regényíró, aki jiddisül írt.
Élete Jiszruel Jehojse ZingerBirth record, available at JewishGen.org, lists his name as Сруль-Шия Зингер in Russian and Srul Szyia Zinger in Polish. néven született, Pinkász Mendl Zinger rabbi, valamint Bas Szewa Zilberman fiaként. Isaac Bashevis Singer író és Esther Kreitman regényíróHinde Ester Singer Kreytman (1891. március 31. – 1954. június 13.), angol nevén Esther Kreitman, jiddis nyelvű regény- és novellaíró volt. testvére volt. Feleségül vette Genia Kupferstokot. Legidősebb fia, Jása 14 évesen tüdőgyulladásban meghalt, mielőtt a család kivándorolt volna Amerikába. Kisebbik fia, Joseph Singer volt a fordítója mind apja, mind nagybátyja, Isaac Bashevis Singer műveinek. Joseph, aki apjához hasonlóan festő és író volt, feleségül vette June Flaum Singert, aki szintén író lett. Négy gyermekük született: Sharon Salinger, Brett Singer, I. J. Singer és Valerie Singer. A három lány követte a családi vállalkozást, és ők is publikált költők és regényírók.
Singer 1916-tól kezdve közreműködött az európai jiddis sajtóban. 1919-ben feleségével, Geniával Ukrajnába ment, ahol az Új Idők című újságnál talált munkát, és a „kijevi írók” egyikeként tartották számon. Ezután Moszkvába költöztek, ahol cikkeket és elbeszéléseket publikált. Két nehéz év után, 1921-ben visszatértek Varsóba. 1921-ben, miután Abraham CahanAbraham "Abe" Cahan (1860. július 7. – 1951. augusztus 31.) litván származású amerikai zsidó szocialista újságszerkesztő, regényíró és politikus. felfigyelt a Gyöngyök című történetére, Singer a The Forward című amerikai jiddis újság tudósítója lett. 1924-ben jelent meg Liuk című novellája, amely a bolsevik forradalom ideológiai zűrzavarát világítja meg.
Első regényét, az Acél és vas-at 1927-ben írta. 1934-ben az Egyesült Államokba emigrált, hogy a The Forwardnak írjon. Végül Israel Joshua meghívta öccsét, a későbbi Nobel-díjas Isaac Bashevis Singert az Egyesült Államokba, és munkát szerzett neki a The Forwardnál. „Ha nem lett volna Joshua, Abraham Cahan kirúgta volna” – mondta később I. J. Singer felesége, Genia I. B. Singer fiának, Israel Zamirnak.Israel Zamir (1929. június 15. – 2014. november 22.) izraeli író, újságíró és fordító, Isaac Bashevis Singer egyetlen fia. I. J. Singer 50 éves korában, 1944. február 10-én szívrohamban halt meg New York-i otthonában, a Riverside Drive 258. szám alatt."I. J. Singer, Novelist, Succumbs in New York"
Művei Fun a velt vos iz nishto mer; angolul: Of a World That is No More (1946) Posztumusz adták ki, angol fordítását a Vanguard Press adta ki 1971-ben. Shtol un Ayzn (1927); angol fordításban: Blood Harvest (1935)Sorrel Kerbel — The Routledge Encyclopedia of Jewish Writers 1135456070 2004 -"Singer antikommunista magatartása elleni ismételt támadások megkeserítették, és első regénye, a „Shtol un ayzn (Acél és vas)” megjelenése után, amely az első világháború alatti lengyel német megszállás hatását durván valósághűen ábrázolja, öt évre felhagyott a szépirodalom írásával." és mint Steel and Iron (1969) Nay Rusland (New Russia) (1928) Yoshe Kalb (1932) The Sinner, Liveright Pub., NY (1933), és ugyanaz a fordítás jelent meg Yoshe Kalb címmel 1937-ben. Ez utóbbi bevezetőjében I. B. Singer a The Sinner-t "rossz címnek" nevezte. The Brothers Ashkenazi (1936) Friling (1937) East of Eden (eredeti címe: Khaver Nachman), Alfred A. Knopf (1939) The Family Carnovsky (1969) (eredeti cím: Di mishpokhe Karnovski) (1943) The River Breaks Up, Alfred A. Knopf által kiadott történetek (1938); újra kiadta a Vanguard Press, NY (1966) Dertseylungen (angolul: Stories); posztumusz, 1949.
Az A Treasury of Yiddish Stories bevezetőjében Irving Howe és Eliezer Greenberg kijelentette,Irving Howe (született: Horenstein; 1920. június 11. – 1993. május 5.) amerikai író, irodalom- és társadalomkritikus, az Egyesült Államok demokratikus szocialista mozgalmának kulcsfigurája.Eliezer Greenberg (1896. december 13. – 1977. június 2.) besszarábiai születésű zsidó-amerikai jiddis költő és irodalomkritikus. hogy Singer könyveit "olyan módon szervezték meg, hogy az megfeleljen a szokásos nyugati elvárásoknak az irodalmi szerkezettel kapcsolatban. Regényei hasonlítanak arra a fajta családi krónikára, amely több évtizeddel ezelőtt [azaz a századforduló idején] népszerű volt Európában".
Magyarul megjelent Az askenázi fivérek I-II. (Di brider Ashkenazi) – Ulpius-ház, Budapest, 2004 · · Fordította: Dezsényi Katalin
Jegyzetek
Források
További információk Fun a velt vos iz nishto mer
Fordítás
Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Lengyel írók Kategória:Jiddis irodalom Kategória:Zsidó származású lengyelek Kategória:Amerikai írók