Habsburg–Lotaringiai József Antal János Baptist (; Firenze, Toszkána, 1776. március 9. – Pest-Buda, Magyarország, 1847. január 13.)Halálesete bejegyezve a római katolikus Budai Palotakápolnai Egyházközség halotti anyakönyv 1/1847. folyószáma alatt. osztrák főherceg, magyar királyi herceg; az uralkodó I. Ferenc osztrák császár és magyar király öccse, aki Magyarország nádora 1795 szeptemberétől 1847. január 13-án bekövetkezett haláláig. A reformkorban, a Magyar Királyság fejlődéséért tett történelmi léptékű érdemei után „a legmagyarabb Habsburg” néven említik.
Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte: nevéhez fűződik Pest-Buda klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margit-sziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok és egyletek sorát. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy – tizenháromév szünet után – összehívja az első reformországgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuth Lajosnak, Wesselényi Miklósnak és Lovassy Lászlónak, továbbá ő akadályozta meg a Védegylet feloszlatását. Az 1838-as pesti árvíz idején a mentést irányította, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért.
Az életének utolsó két évében császár II. Lipót kilencedik gyermeke volt, Mária Terézia unokája. Fivére, Sándor Lipót nádor vegyészbalesetben történt halála után lett az ország nádora. Hamar elkötelezte magát a magyar érdekek védelme mellett, megtanult magyarul, díszmagyart viselt, Budán és Alcsúton élt. Háromszor házasodott, felnőttkort megért gyermekei második és harmadik frigyéből származtak, köztük legidősebb fia és örököse, István nádor, valamint II. Lipót belga király felesége, Mária Henrietta királyné is. József volt a Habsburg–Lotaringiai-ház ún. „magyar ágának” megalapítója, leszármazottjai között van többek között unokája, József Ágost főherceg, későbbi magyar kormányzó, valamint másik leánya, Erzsébet Franciska révén XIII. Alfonz spanyol király és az azóta is uralkodó spanyol királyi család tagjai. A Kádár-korszakban a marxista–szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették, így ismertsége lecsökkent. Ma nevét őrzi többek között a lipótvárosi József nádor tér és az ott álló emlékműje.
Élete Származása, testvérei left|60px bélyegkép|jobbra|180px|József nádor (Johann Nepomuk Höfel, 1840-es évek) József Antal főherceg 1776. március 9-én született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale nagyhercegi palotában.
Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja pedig a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792) volt. József Antal az uralkodópár 16 gyermeke közül kilencedikként született. A felnőttkort megérő testvérek: Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki I. Antal szász királyhoz ment feleségül. Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király. Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege. Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (1770–1809), a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője. Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában. Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora. József Antal János főherceg (1776–1847), a későbbi József nádor Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül. Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere. János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”. Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya. Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője. Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.
Politikai, közéleti működése József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együtt Bécsbe költözött. 1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó (II. Ferenc néven német-római, 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár).
József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták (1792. június 6-án). Ekkor még másik bátyja, Sándor Lipót főherceg (1772–1795) volt Magyarország nádora. 1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795. szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává (Regent). József Antal főherceg Budára költözött. A Diadalkapun át vonult be a városba. Köszöntésére Buda polgármestere, Laszlovszky József mondott beszédet.Oratio qua reg. Haered Principem Josephum, regium per Hungariam locumentenem... anno 1795. die vero 19. Septembris occasione festivi eius in metropolim civitatem Budensem ingressus, nomine magistratus et electae civium communitatis profundissima cum subiectione salutavit Kinevezték a császári–királyi hadsereg tábornagyává (k.k. Feldmarschall), több ezrednek tulajdonosa (tiszteletbeli ezredparancsnoka) lett.
bélyegkép|balra|200px|József nádor A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyság nádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a százharmadik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Korábban a Habsburg-házból csupán fiatalon elhunyt bátyja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőn át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.
József nádor a magyar reformkor idején élt. Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette. E szellemben épült a Nemzeti Múzeum is. Kezdeményezte Pest fejlesztését, így a hatalmas Német Színház felépítését (1808–1812), illetve az új pesti városrész, a Lipótváros kiépítését (amely a király és a nádor apjának, II. Lipót császárnak és királynak nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta. Kezdeményezte a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda (obszervatórium) építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, amely Mária Ludovika királynénak, I. Ferenc császár harmadik feleségének, József nádor sógornőjének nevét viseli. Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Jelentős része volt a Városliget rendezésében. Megvásárolta és parkosította a Margit-szigetet.
bélyegkép|jobbra|180px|József nádor (abban a díszmagyarban ábrázolva, amelyben 1847-ben eltemették Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos Széchényi Könyvtárat. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához Széchenyi István mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, forintos adományával. Az Akadémia működését később is rendszeresen támogatta. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete is. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit.
Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a II. József császár rendeletére még 1782-ben felállított Ipartanodának fejlesztését. (Ez az intézmény 1856-tól József nádor nevét viselte, majd 1871-ben egyetemi rangot kapott, belőle fejlődött ki a mai Műegyetem).
Alcsútdoboz határában kiépítette az alcsúti kastélyt, melyet Pollack Mihállyal együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot (Hatvanpusztai majorság) rendezett be, s kastélya parkjában arborétumot, háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Szolgálatába fogadta Tost József császári kertész három fiát, akik a Budai Királyi Vár, a Nádorkert (a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a Margit-sziget és az alcsúti kastélypark kertészeti munkáit irányították.
Halála bélyegkép|jobbra|180px|József nádor síremléke a budai Királyi Várban
Budán hunyt el 1847. január 13-án, 71 éves korában. Halála után a rendek fiát, Istvánt választották utódává nádornak. A nádort, „aki Habsburgnak született és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota nádori kriptájában helyezték el, majd ide temették fiát, az utolsó magyar nádort és más családtagjait is. Temetése alkalmából Kossuth Lajos pesti újságíró, a Védegylet vezetője, e méltató sorokat írta róla:
„És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”
Alig több mint egy évvel József nádor halála után kitört a bécsi és a pesti forradalom.
Házasságai, gyermekei József Antal főherceg háromszor nősült meg:
Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt. A fiatalasszony 1801-ben első gyermekének, Alexandrina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.
Második házasságát 1815. augusztus 30-án Schaumburgban kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817), aki 1817. szeptember 14-én, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt. Gyermekei: Hermina Amália Mária főhercegnő (1817–1842), aki egy prágai kolostor vezetőjeként (apátnőjeként) hunyt el. István Ferenc főherceg (1817–1867), István nádor néven 1847-től 1848. szeptember 24-éig Magyarország utolsó nádora.
bélyegkép|jobbra|250px|József nádor harmadik felesége és gyermekei Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855). E házasságból 5 gyermek született: Erzsébet Karolina főhercegnő (*/† 1820, egy hónapig élt). Sándor Lipót Ferdinánd főherceg (1825–1837, 12 évesen meghalt).