Larry Jeff McMurtry amerikai regényíró, esszéíró és Oscar-díjas forgatókönyvíró, akinek a történetei főként a Vadnyugaton vagy a korabeli Texasban játszódtak.Hugh Rawson "Screenings," American Heritage, April/May 2006. Regényei között szerepelt a Horseman, Pass By (1962), The Last Picture Show (1966) és Terms of Endearment (1975), amelyeket filmre is vittek. A McMurtry műveiből készült filmek 34 Oscar-jelölést (13 győzelem) szereztek. Emellett jelentős könyvgyűjtő és könyvkereskedő volt.
1985-ben Pulitzer-díjjal kitüntetett, Lonesome Dove című regényéből televíziós minisorozat készült, amely 18 Emmy-díj jelölést (hét győzelmet) hozott. A Lonesome Dove sorozat további három regényét további három minisorozatban dolgozták fel, amelyek további nyolc Emmy-jelölést hoztak. McMurtry és Diana OssanaDiana Lynn Ossana (1949. augusztus 24. –) amerikai írónő. társszerzője a Brokeback Mountain (2005) forgatókönyvét adaptálta, amely nyolc Oscar-jelölést kapott, és háromszor nyert, köztük McMurtry és Ossana a legjobb adaptált forgatókönyvért. McMurtry 2014-ben megkapta a National Humanities Medal kitüntetést.
Tracy Daugherty 2023-as McMurtry-életrajza Dave Hickey kritikust idézi: "Larry író, és ez olyan, mintha egy kritikus lenne. Ha békén hagysz egy tehenet, akkor füvet eszik. Ha Larry-t békén hagyod, könyveket fog írni. Amikor a nyilvánosság előtt van, akkor lehet, hogy köszön és elköszön, de egyébként csak pihen, és készül az írásra".Larry McMurtry: A Life by Tracy Daugherty, St. Martin's Press, 2023, page 201. .
Fiatalkora és iskolái Születési anyakönyvi kivonata szerint a texasi Wichita Fallsban született Hazel Ruth (született McIver) és William Jefferson McMurtry fiaként. Szülei farmján nőtt fel a texasi Archer City mellett. Ez a város volt a mintája Thalia városának, amely a regényei nagy részének helyszínéül szolgál. Az Észak-Texasi Egyetemen szerzett BA diplomát 1958-ban, a Rice Egyetemen pedig MA diplomát 1960-ban.
Emlékirataiban McMurtry elmondta, hogy az első öt-hat évben, amikor a nagyapja farmján élt, nem voltak könyvek, de a családja minden este a verandán ült és mesélt. 1942-ben McMurtry unokatestvére, Robert Hilburn megállt a farmon, amikor bevonult a második világháborúba, és otthagyott egy dobozt, amelyben 19 fiús kalandregény volt az 1930-as évekből. Az első könyv, amit elolvasott, a Sergeant Silk: The Prairie Scout volt.
Pályája Író Az 1960-1961-es tanévben McMurtry Wallace Stegner-ösztöndíjas volt a Stanford Egyetem Kreatív Írás központjában, ahol Frank O'ConnorFrank O'Connor (született Michael Francis O'Donovan; 1903. szeptember 17. – 1966. március 10.) ír író és műfordító. és Malcolm CowleyMalcolm Cowley (1898. augusztus 24. – 1989. március 27.) amerikai író, szerkesztő, történész, költő és irodalomkritikus. mellett más feltörekvő írókkal, köztük Wendell Berryvel,Wendell Erdman Berry (1934. augusztus 5. –) amerikai regényíró, költő, esszéíró, környezetvédelmi aktivista, kultúrkritikus és farmer. Ken Keseyvel, Peter S. Beagle-lelPeter Soyer Beagle (1939. április 20. –) amerikai regényíró és forgatókönyvíró. és Gurney NormannalGurney Norman (született 1937-ben) amerikai író, dokumentumfilm-rendező és professzor. együtt tanulta a szépirodalmi mesterséget. (Wallace StegnerWallace Earle Stegner (1909. február 18. – 1993. április 13.) amerikai regényíró, író, környezetvédő és történész. McMurtry ösztöndíjas éve alatt Európában töltötte szabadságát.)
McMurtry és Kesey barátok maradtak, miután McMurtry elhagyta Kaliforniát, és visszatért Texasba, hogy egyéves zeneszerzés-oktatói állást vállaljon a Texasi Keresztény Egyetemen. 1963-ban visszatért a Rice Egyetemre, ahol 1969-ig az angol tanára volt, majd a George Mason College (1970) és az American University (1970-71) vendégprofesszora. Néhány korai diákját Hollywoodról és a Hud forgatásáról szóló beszámolókkal szórakoztatta, amelynél tanácsadóként vett részt. 1964-ben Kesey és a "vidám tréfamesterek" (Merry Pranksters, Ken Kesey követői) a híres országjáró útjukon McMurtry houstoni otthonában is megálltak. A Furthur nevű, nappali fényűre festett iskolabuszban eltöltött kalandról Tom Wolfe a The Electric Kool-Aid Acid Test című könyvében írt krónikát. Ugyanebben az évben McMurtry Guggenheim-ösztöndíjat kapott.
McMurtry számos díjat nyert a Texas Institute of Letters-től: háromszor kapta meg a Jesse H. Jones-díjatJesse Holman Jones (1874. április 5. – 1956. június 1.) amerikai demokrata politikus és vállalkozó volt a texasi Houstonból. – 1962-ben a Horseman, Pass By című művéért, 1967-ben a The Last Picture Show-ért, amelyet megosztott Tom Pendleton The Iron Orchard című művével, 1986-ban pedig a Lonesome Dove-ért. 1966-ban elnyerte az Amon G. Carter-díjat a Texas: Good Times Gone or Here Again?-ért és 1984-ben a Lon Tinkle-díjat életművéért. 1986-ban megkapta a Tulsa Library Trust éves Peggy V. Helmerich Kiváló Szerzői Díját. A Literary Life: A Second Memoir-ban (2009) 1985-ös Lonesome Dove című Pulitzer-díjat nyert regényéről azt írta, hogy ez „az Elfújta a szél a Nyugaton... egy elég jó könyv; nem egy kimagasló remekmű”.
A Books: A Memoir-ban írta le az írás módszerét. Azt mondta, hogy első regényétől kezdve korán kelt, és öt oldalnyi elbeszélést írt. Amikor 2008-ban kiadta a memoárját, azt mondta, hogy még mindig ez a módszere, bár akkor már napi 10 oldalt írt. Minden nap írt, figyelmen kívül hagyva az ünnepnapokat és a hétvégéket. Rendszeresen publikált a The New York Review of Books hasábjain. McMurtry was a regular contributor to The New York Review of Books.
McMurtry a szólásszabadság határozott védelmezője volt, és miközben 1989 és 1991 között a PEN American Center (ma PEN America) elnöke volt, ő vezette a szervezet erőfeszítéseit Salman Rushdie támogatására, akinek A sátáni versek (1988) című regénye nagy vitát váltott ki egyes muszlimok körében, és az iráni legfőbb vezető, Ruholláh Homeini ajatollah fatvát adott ki, amelyben Rushdie meggyilkolására szólított fel, majd merényleteket követtek el ellene.
1989-ben McMurtry a PEN America nevében tanúskodott az amerikai kongresszus előtt az 1952-es McCarran-Walter törvényben foglalt bevándorlási szabályok ellen,Az 1952. évi Bevándorlási és Állampolgársági Törvény (Pub. L. 82–414, 66 Stat. 163, hatályba lépett 1952. június 27-én), más néven McCarran–Walter Act., amelyet az Egyesült Államok Kódexének 8. címe (8 U.S.C. 12. fejezet) kodifikált, szabályozza az Egyesült Államokba irányuló bevándorlást és állampolgárságot. amelyek évtizedeken át lehetővé tették a külföldi írók vízumának megtagadását és ideológiai okokból történő kitoloncolását. Elmesélte, hogy mielőtt a PEN America az 1986-os Nemzetközi PEN Kongresszus házigazdája lett volna, „komolyan felmerült a kérdés, hogy egy ilyen találkozóra valóban sor kerülhet-e ebben az országban... a McCarran-Walter törvény hatékonyan megakadályozhatott volna egy ilyen találkozót az Egyesült Államokban”. Elítélte a vonatkozó szabályokat, mint „sértést mindazokkal szemben, akik a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának alkotmányos garanciáit ápolják”. Egy olyan író számára, akinek a megélhetése a gondolatok és tapasztalatok gátlástalan cseréjétől függ, ezek a rendelkezések különösen megdöbbentőek". Ezt követően az 1990. évi bevándorlási törvény visszavont néhány olyan rendelkezést, amelyek a bevándorlók bizonyos csoportjait politikai meggyőződésük alapján kizárták.
Antikvárium üzletek
Stanfordon töltött ideje alatt McMurtry ritka könyvek felderítője lett. Houstoni évei alatt a Bookman nevű könyvesboltot vezette. 1969-ben Washington környékére költözött. 1970-ben két társával könyvesboltot nyitott Georgetownban, amelyet Booked Upnak nevezett el. 1988-ban egy másik Booked Upot nyitott Archer Cityben. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb antikváriumává vált, és közötti címet forgalmazva. Az internetes könyvkereskedelem gazdasági nyomására hivatkozva McMurtry 2005-ben majdnem bezárta az Archer City-i üzletet, de a nagy közönség támogatásának köszönhetően úgy döntött, hogy nyitva tartja.
2012 elején McMurtry úgy döntött, hogy leépíti és eladja gyűjteményének nagy részét. Úgy érezte, hogy a gyűjtemény teher az örökösei számára. Az aukciót 2012. augusztus 10-én és 11-én tartották, és az Addison and Sarova Auctioneers felügyelte a georgiai Maconban. Ez a nagyszabású könyvárverés polcról árusította a könyveket, és "Az utolsó könyvvásár" néven hirdették meg, összhangban McMurtry Az utolsó mozielőadás című könyvének címével. Kereskedők, gyűjtők és bámészkodók tömegesen érkeztek az ország minden tájáról, hogy tanúi legyenek ennek a történelmi árverésnek. Ahogy McMurtry a leárazás hétvégéjén kijelentette: „Még soha nem láttam ennyi embert sorban állni Archer Cityben, és biztos vagyok benne, hogy soha többé nem is fogok.”
2006 áprilisában McMurtryt az Amerikai Antikvárius Társaság tagjává választották.
Film és televízió McMurtry munkáinak filmadaptációiról vált ismertté, különösen a Hud (a Horseman, Pass By című regényből); Peter Bogdanovich Az utolsó mozielőadás; James L. Brooks Becéző szavak (1983) című filmje, amely öt Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek járót; valamint a Lonesome Dove című népszerű televíziós minisorozatról, amelyben Tommy Lee Jones és Robert Duvall szerepelt.
2006-ban (Diana Ossanával közösen) elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó Golden Globe-díjat és az Oscar-díjat a legjobb adaptált forgatókönyvért a Brokeback Mountainért, amely E. Annie Proulx novellája alapján készült. Az Oscar-díjat szmokingban, farmer és cowboycsizma fölé véve vette át. Beszédében a könyveket népszerűsítette, emlékeztetve a közönséget, hogy a film egy novellából született. A Golden Globe-díj átvételi beszédében elismerően nyilatkozott svájci gyártmányú Hermès 3000 írógépéről.
Magánélete Feleségül vette Jo Scottot, egy angol professzort, aki öt könyvet írt. A válás előtt született egy közös fiuk, James McMurtry. Mind James, mind a saját fia, Curtis McMurtry énekes/dalszerzők és gitárosok.
McMurtry 1991-ben szívműtéten esett át. Felépülése során súlyos depresszióban szenvedett. Későbbi írótársa, Diana Ossana otthonában lábadozott, és a konyhapultjánál írta meg Streets of Laredo című regényét.
2011. április 29-én feleségül vette Norma Faye Kesey-t, Ken Kesey özvegyét, polgári szertartáson Archer Cityben.
McMurtry 2021. március 25-én hunyt el arizonai tucsoni otthonában, 84 éves korában.
2023 elején bejelentették, hogy McMurtry személyes tárgyait, beleértve íróasztalát, írógépeit és személyes könyvgyűjteményét, nyilvános árverésen értékesíti a Vogt Auction a texasi San Antonióban, 2023. május 29-én.
Szépirodalom Önálló regények 1982: Cadillac Jack 1988: Anything for Billy (Billy, a Kölyök fiktív életrajza) 1990: Buffalo Girls (Calamity Jane fktív életrajza). TV-sorozatra adaptálva: Buffalo Girls 1994: Pretty Boy Floyd (Diana Ossanával) (a címszereplő gengszter fiktív életrajza) 1997: Zeke and Ned (with Diana Ossana) (az utolsó cseroki harcosok fiktív életrajza) 2000: Boone's Lick 2005: Loop Group 2006: Telegraph Days 2014: The Last Kind Words Saloon
Thalia: A Texas Trilogy Larry McMurtry első három regénye, melyek mindegyike a második világháború utáni észak-texasi Thalia városában játszódik. 1961: Horseman, Pass By, filmre adaptálva Hud címen 1963: Leaving Cheyenne, filmre adaptálva Lovin' Molly címmel 1966: The Last Picture Show, filmre adaptálva azonos címmel
Harmony and Pepper sorozat A könyvek Harmony és Pepper, az anya/lánya karakterek történetét követik nyomon. 1983: The Desert Rose 1995: The Late Child
Duane Moore sorozat A könyvek Duane Moore történetéről szólnak. 1966: The Last Picture Show – filmre adaptálva, mint The Last Picture Show 1987: Texasville – filmre adaptálva, mint Texasville 1999: Duane's Depressed 2007: When the Light Goes 2009: Rhino Ranch: A Novel
Houston sorozat A könyvek a texasi Houston környékén élő, időnként visszatérő szereplőkről szólnak. 1970: Moving On (szereplők Patsy Carpenter/Danny Deck/Emma Horton/Joe Percy)