Sárkány Imre (Kaskantyú puszta, 1854. november 24.Kiskőrösi evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 317/1854. – Gödöllő, 1940. február 2.)Gödöllői állami halotti anyakönyv 38/1940. evangélikus főgimnáziumi tanár, író.
Életútja
Szülei Sárkány János közbirtokos és Hajnóczy Janka (édesanyja a Martinovics-féle összeesküvésben részes Hajnóczy József rokonságából származott). Középiskoláit az aszódi algimnáziumban, valamint a szarvasi és iglói főgimnáziumokban végezte. 1872-től 1875-ig a budapesti egyetemen a történelem-földrajzi szaktárgyakat hallgatta, majd egy évig a gyakorlógimnáziumban dolgozott mint tanárjelölt. Ezután nevelő volt báró Nyáry Jánosnál Gömörjánosiban. 1879-ben nyert tanári oklevelet.
1880-tól mint gimnáziumi tanár működött, előbb Aszódon, majd a rimaszombati egyesült protestáns főgimnáziumban. A kishonti esperességi gyámintézet és a rimaszombati evangélikus egyház jegyzője, a budapesti gyorsírászati egylet levelező tagja és az ifjúsági gyámintézet elnöke volt. 1897-ben Szarvasra hívták meg szintén főgimnáziumi tanárnak, ahol 1912-ig tanított.
Ideg- és gyomorbaja miatt 1912-ben nyugdíjba vonult és innentől fogva olvasgatva és verselgetve visszavonultságban élt Szarvason, ahonnan 1927 májusában Rákosligetre költözött. Már diák korában kezdett el foglalkozni a versírással. Versei eleinte a szerkesztőségek papírkosaraiban végezték, később azonban mégis nyilvánosság elé kerültek. Írt a Gömör és Kishontba, az Ország-Világba (1901-1906), a Békésmegyei Közlönybe, a Szarvasi Hírlapba, további cikkei megjelentek a rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium Értesítőjében (1887. Alkotmányunk 1848-iki reformjáról, 1889. Párhuzamos vonások a magyar és a nagy franczia forradalomban, 1896. Egy pillantás ezeréves küzdelmünkre); a Gömör-Kishontban (1887-1889. Tárcacikkek és történelmi könyvismertetések).
Ünnepélyeken és esélyeken számos értekezést tartott. Rendes tagja volt a kaposvári Berzsényi Társaságnak, amelynek balladapályázatán a Tisza István végzete és Az utolsó álomkép c. elbeszélő költeményeiért elismeréssel tüntették ki.
Művei
Magyarország történetének főeseményei. Segédfüzet a magyar történelem tanításához. Rimaszombat, 1889. Az osgyáni ág. h. ev. egyházmegyei nemzeti gymnasium története. Rimaszombat, 1897. (Különnyomat a rimaszombati főgimnázium Értesítőjéből és Bodor István: A rimaszombati egyesült protestáns főgymnasium története. Rimaszombat, 1899. c. munkának második része.)
Kéziratban lévő művei
Két magyar Prometheus. Képek Széchenyi István gróf és Kossuth Lajos nemzeti küzdelmeiből. Éljen a feminizmus! (Kisvárosi színjáték 3 felvonásban) Két tűz között. (Elbeszélés a magyar nemzet kettészakadása korából 1526-1541.) Gaius Grachus. (Történelmi tragédia 5 felvonásban)
Ezen műveit mind nyugdíjas korában írta.
Jegyzetek
Források
Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 171. old.
További információk
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középisklola története 1728-1948. Aszód, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Petőfi Múzeum, 2003. Rajner Ferenc Névkönyve 105. old. A rimaszombati egyh. prot. főgymnasium Értesítője 1898. 65. old. A szarvasi ág. ev. főgymnasium Értesítője 1906. 56. old.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar írók Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek