Čarići (), település Kneževo községben, Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 56 km-re dél-délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délnyugatra, a Čemernica-hegység keleti lábánál, az Ugar-folyó szurdokától északra, 736-883 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb227151Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen227151
Története A település területe már a középkorban is sűrűn lakott volt, melyet a határában található négy különböző, késő középkori temető maradványai is igazolnak. A temetőkben több tucat stećak sírkő maradt fenn a mai napig, melyek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak és amelyek szélesebb körben a 14-15. században terjedtek el.
A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Skender Vakuf községhez tartozó településnek 16 háztartása és 134 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Borak községhez tartozó településen 14 háztartást és 155 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 186. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Brekinja – késő középkori temető maradványai, öt darab, láda alakú, délnyugat-északkeleti tájolású stećak sírkővel. Glavićica – Prisoje – késő középkori temető maradványai, tíz darab, láda alakú, délnyugat-északkeleti tájolású stećak sírkővel. Omarčići – Prisoje – késő középkori temető maradványai, harminc darab, láda alakú, délnyugat-északkeleti tájolású stećak sírkővel. Poetište – Točak – késő középkori temető maradványai, húsz darab, láda alakú, délnyugat-északkeleti tájolású stećak sírkővel.
Jegyzetek
További információk Kneževo község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései