Ukrinica (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 25, közúton 39 km-re nyugat-délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 14 km-re északnyugatra, a Javorova-hegység keleti lejtői alatt, a Mala Ukrina-folyó völgyében található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1119652Bosnyák00Horvát31Jugoszláv223Egyéb151Összesen1159657
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Ukrinica területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítja az Ukrina völgye feletti Gradina nevű lelőhely, ahol a késő bronzkorban erőd épült és amelynek területéről bronzkori és vaskori leletek kerültek elő.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Stanari községhez tartozó településnek 34 háztartása és 314 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 42. o. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 51 háztartást, 474 ortodox és 3 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó községnek 511 lakosa volt, közülük 507 ortodox szerb és 4 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták.
Oktatás „Jevrem Stanković” Általános Iskola
Nevezetességei Késő bronzkori erődítmény maradványai a Mala Ukrina völgye feletti magaslat platóján. Bejárata a keleti oldalon volt. Részben fennmaradtak a kultúrrétegek, a leletek főként bronzkori és vaskori cseréptöredékekből állnak.
Jegyzetek
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései