Boljanić (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 12, közúton 15 km-re délkeletre, a Srepča-folyótól délre, az Ozren-hegység keleti szélén, 150-780 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2 A falu a következő falvakból áll: Potoci, Brđani, Zorani, Kloč, Orašje és Konopljišta (utóbbi a 80-as évek közepéig önálló helyi közösség volt). A beosztott falvak Gostilja domboldalától egészen a Spreča folyóig terjednek.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb22201722Bosnyák10Horvát717Jugoszláv301Egyéb6917Összesen23271757
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Boljanić községhez tartozó Boljanić településnek 171 háztartása és 1009 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 91. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 235 háztartást, 1422 ortodox, 2 katolikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 78. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság, valamint Gračanica község része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Oktatás Boljanićban több mint száz éve működik az általános iskola, amely ma a „Petar Petrović Njegoš” nevet viseli.
Kultúra Boljanić a Gostilj-hegy lábánál található, ahol hagyományosan minden évben szeptember 11-én megrendezik az „Ozreni teanapok” rendezvényt. Ezen a napon takarítják be a gyógyhatású fűzfát. Gyógyhatásait a közismert népi mondás is bizonyítja: „a halálból életre keltő fű tesz élővé”. Boljanić a „lola” etnikai csoport székhelye.
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt szerb ortodox temploma. A templom építése 1897-ben kezdődött, és 1905. szeptember 21-én szentelték fel. A templomot 2010-ben újították fel. A fenyőfából készült ikonosztázt az Ozren kolostorból hozták. Az ikonosztázon található ikonokat az újvidéki Nikola Dimšić festette 1895-ben.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései