bélyegkép|Rádiótelex készülék az 1980-as évekből
A rádiótelex (RTTY, radioteletype) egy telekommunikációs rendszer. Az RTTY a Radio Teletype (rádió távgépíró) szóból származik. A rádióamatőrök 45 baud sebességgel használják FSK üzemmódban. A professzionális berendezések 45-300 baud sebességtartományban működnek. A rádiótelex a telex vezeték nélküli változata.
Története Eredetileg két vagy több elektromechanikus teleprinterből állt, amelyek különböző helyszíneken helyezkedtek el, és vezetékes helyett rádiókapcsolattal voltak összekötve.
A rádiótelex a korábbi, vezetékes teleprinterek működéséből fejlődött ki, amelyek az 1800-as évek közepén kezdődtek. A vezetékes távnyomtatók működése 1849-ben kezdődött, amikor egy vonalat állítottak üzembe Philadelphia és New York City között. Émile Baudot 1874-ben tervezett egy öt egységből álló kódot használó rendszert, amely a mai napig használatban van. A távnyomtató-rendszer kialakítását fokozatosan fejlesztették, míg a második világháború kezdetére a hírügynökségek által használt fő terjesztési módszerré vált.
Az Egyesült Államok Haditengerészete 1922 augusztusában sikeresen tesztelte a nyomtatótávírót egy repülőgép és egy földi rádióállomás között. Később, ugyanebben az évben a Radio Corporation of America (RCA) sikeresen tesztelte a nyomtatótávírót a Chatham-i (Massachusetts) rádióállomásán keresztül az RMS Majestic számára.
A rádiótelex korai megvalósítása a Watsongraph volt, amelyet 1931 márciusában neveztek el a detroiti feltalálóról, Glenn Watsonról.
A kereskedelmi RTTY rendszerek már 1932 áprilisában aktív szolgálatban voltak San Francisco és Honolulu között, valamint 1934-re San Francisco és New York City között. Az amerikai hadsereg az 1930-as években használta a rádiótelexet, és a második világháború alatt kiterjesztette ezt a használatát.
A haditengerészet RATT-nek (Radio Automatic Teletype), az amerikai hadsereg jelzőhadteste pedig SCRT-nek nevezte a rádiótelexet, ami az egycsatornás rádiótelex rövidítése. A hadsereg frekvenciaeltolásos (FSK) technológiát alkalmazott, és ez a technológia még nagy távolságokon is nagyon megbízhatónak bizonyult.
Az 1980-as évektől a telexgépeket személyi számítógépek (PC-k) váltották fel, amelyeken szoftverek futnak a teleprinterek emulálására.
Technikai jellemzők bélyegkép|A DDK2 állomás meteorológiai információkat továbbít. Az idők során számos továbbítási formátum alakult ki, mind karakterkódolásban, mind rádiófrekvenciás jellemzőkben.
Adásmód, moduláció A rádiótelex továbbítására általában frekvenciaeltolás-billentyűzést (FSK) használnak. A 0 (SPACE) és az 1 (MARK) kódot eltérő frekvenciával viszik át. A mód jellemzésekét a két frekvencia közti különbséget adják meg. A leggyakoribb a 170 Hz. Különféle szabványokban 85 – 850 Hz értékek szerepelnek. Nagyobb átviteli sebességhez nagyobb frekvenciaeltolást célszerű választani.
RTTY átvitelt a legegyszerűbben úgy lehet megoldani, hogy a modemhanggal moduláljuk a vivőfrekvenciát egy oldalsávos moduláció használatával. LSB esetén a MARK és a SPACE felcserélődik.
Átviteli sebesség Az átviteli sebességet baud -ban adják meg. (Egy vivős FSK esetén 1 baud = 1 bit/s. )
A leggyakoribb az 50 baud sebességű átvitel. A rádióamatőrök 45.45 baud átviteli sebességet használnak. Különféle szabványokban 20 - 300 baud átviteli sebesség szerepelhet.
Karakterkódolás A rádiótelexnél a leggyakoribb karakterkódolás a Baudot-kód. Előfordul még 7 vagy 8 bites ASCII is.
Néhány gyakoribb szabvány +MegnevezésÁtviteli sebesség (baud)Frekvenciaeltolás (Hz)KarakterkódolásAmatőrrádiózás45,45170Baudot-kódITA-5110170ASCII 7bitKereskedelmi, diplomáciai, meteorológiai szolgálatok50425Valamennyi karakterkódolás előfordul450NATO katonai szolgálatok75850Általában rejtjelezett, egyedi kódolás100Szovjet/Orosz tengeri kereskedelmi szolgálat 50170Baudot-kód (latin betűvel írt orosz szöveg, vagy rejtjelezett)Hosszúhullámon és Nagyon alacsony frekvencián5085Baudot-kód
Egyéb, hibatűrést javító kódok
startbit - Az átvitt karakter elején egy '1' értékű bit. Általában nem használnak startbitet. stopbit - Az átvitt karakter végén egy '1' értékű bit.
A start/stop bitek időben hosszabbak is mint az információt átvivő bitek. Hosszuk általában 1, 1,5, 2 -szer hosszabbak mint az adatokat szállító bitek.
paritásbit - Az átvitt karakter végén, a stopbit (ha van) előtt.
RTTY napjainkban Ipari rádiók, magasabb árfekvésű amatőr rádiók képesek dekódolni, és megjeleníteni a rádiótelex szövegét.
Egyszerűbb rádiókészülékekkel is megoldható a dekódolás, számítógép segítségével. A rádió által vett hangjelet a számítógép hangegységébe vonalbemeneten vagy mikrofonbemeneten keresztül bevihetjük, és erre alkalmas szoftverekkel dekódolhatjuk. Mobiltelefonra is léteznek RTTY dekódolására alkalmas szoftverek. Az RTTY hangjelet mikrofon segítségével is bevihetjük a készülékbe.
RTTY jelet számítógép segítségével is elő lehet állítani. Az így előállt modemhangot a rádiókészülékbe visszük be.
RTTY dekódolására alkalmas szoftverek +FelületLicenszLinuxWindowsMacOSAndroidfldigigrafikusNyílt forrásúxxxDroidRTTYgrafikusSzabadxminimodemparancssori alkalmazásNyílt forrásúxGRITTYgrafikusxmmttygrafikusSzabadxTrueTTYgrafikusxAX25soundmodemgrafikusNyílt forrásúxxmultimon-ngparancssori alkalmazásNyílt forrásúxxx
Képek keretnélküli|267x267px keretnélküli|267x267px keretnélküli|296x296px
Jegyzetek
Kategória:Adatátvitel Kategória:Rádiótechnika Kategória:Távközlési technika Kategória:Amatőr rádiózás Kategória:Informatika Kategória:Digitális rádióátvitel Kategória:Moduláció