bélyegkép|Emile Baudot 5 billentyűs távíróbillentyűzete A Baudot kód (franciául: [bodo]) egy korai karakterkódolás a távíró számára, amelyet Émile Baudot talált fel az 1870-es években. Ez volt a 2. számú Nemzetközi Távíró Ábécé (ITA2) elődje, amely az ASCII előtt a legelterjedtebb távírókód volt. Az ábécé minden karakterét egy öt bitből álló sorozat képviseli, amelyet egy kommunikációs csatornán, például távíróvezetéken vagy rádiójelen küldenek aszinkron soros kommunikációval. A szimbólumsebesség mértékegysége baud, és ugyanebből a névből származik.

Baudot 1872-ben fejlesztette ki első multiplexelt távíróját, és 1874-ben szabadalmaztatta. 1876-ban a hatbites kódról ötbitesre váltott egyenlő be- és kikapcsolási időközökkel, ami lehetővé tette a latin ábécé továbbítását, és írásjeleket és vezérlőjeleket is tartalmazott. Magát a kódot nem szabadalmaztatták (csak a gépet), mivel a francia szabadalmi törvény nem engedélyezi a koncepciók szabadalmaztatását.

529x529px

Az eredeti Baudot kódtábla Távíró üzenetekhez használták a morzekód helyett, és lehetővé tette 25=32 karakter hatékony kódolását. Minden karaktert egy bit előzött meg és követett, amely a kezdetét és végét jelezte. (START, illetve STOP bit)

A következő táblázat áttekintést nyújt a Baudot-kódolásról, a bal szélső bit az első bit. Az egyes keresztet, a nulla pedig pontot jelent. Az egyszerűség kedvéért az egyeseket és a nullákat használjuk a számításokhoz, és szükség esetén a keresztekre és pontokra hivatkozunk. BinaryDecimalHexOctalLetterFigure00000000Blank00001111T500010222CR00011333O900100444Space00101555H00110666N,00111777M.010008810Line Feed010019911L)0101010A12R40101111B13G&0110012C14I80110113D15P00111014E16C:0111115F17V;10000161020E310001171121Z"10010181222D$10011191323B?10100201424SBEL10101211525Y610110221626F!10111231727X/11000241830A -11001251931W211010261A32J'11011271B33Figure Shift11100281C34U711101291D35Q111110301E36K(11111311F37Letter Shift

Baudot kódtábla változatok

ITA1 Baudot 5 bites kódját úgy alakították át, hogy kézi billentyűzetről lehessen küldeni, és soha nem építettek olyan távíró berendezést, amely eredeti formájában használta volna. A kódot egy olyan billentyűzeten írták be, amely mindössze öt zongoraszerű billentyűvel rendelkezett, és a bal kéz két, a jobb kéz három ujjával kezelték. Miután a billentyűket lenyomták, azok rögzítettek voltak, amíg egy elosztóegység mechanikus érintkezői át nem haladtak az adott billentyűzethez csatlakoztatott szektoron, ekkor a billentyűzet feloldódott, készen a következő karakter bevitelére, egy hallható kattanással (más néven "ütemjel") figyelmeztetve a kezelőt. A kezelőknek állandó ritmust kellett fenntartaniuk, a szokásos működési sebesség percenként 30 szó volt.

A táblázat "a Baudot-kód kiosztását mutatja, amelyet a Brit Postahivatalban használtak a kontinentális és belföldi szolgáltatásokhoz. A kontinentális kódban számos karaktert a belföldi kódban törtszámok helyettesítenek. Az 1., 2. és 3. kódelemeket az 1., 2. és 3. billentyűk továbbítják, és ezeket a jobb kéz első három ujja kezeli. A 4. és 5. kódelemeket a 4. és 5. billentyűk továbbítják, és ezeket a bal kéz első két ujja kezeli.

Baudot kódja Nemzetközi Távíró Ábécé 1. szám (ITA1) néven vált ismertté. Már nem használják. BinaryOctalHexDecimalEuropeUKKarakter tipusBillentyűKarakter tipusBillentyűLetterFigureIIIIIIIVVLetterFigureIIIIIIIVV0000000000001111A1●A1●00010222É&●●/1/●●00011333E2●E2●00100444Io●●I3/●●00101555O5●●●O5●●●00110666U4●●U4●●00111777Y3●Y3●010001088B8●●B8●●010011199C9●●●C9●●●0101012A10D0●●●●D0●●●●0101113B11Ff●●●F5/●●●0110014C12G7●●G7●●0110115D13Hh●●●H¹●●●0111016E14J6●●J6●●0111117F15FigureBlank●Fig.Bl.●10000201016ErasureErasure●●**●●10001211117K(●●●K(●●●10010221218L=●●●●L=●●●●10011231319M)●●●M)●●●10100241420NN°●●●●N£●●●●10101251521P%●●●●●P +●●●●●10110261622Q/●●●●Q/●●●●10111271723R–●●●R–●●●11000301824S;●●S7/●●11001311925T!●●●T²●●●11010321A26V'●●●●V¹●●●●11011331B27W?●●●W?●●●11100341C28X,●●X9/●●11101351D29Z:●●●Z:●●●11110361E30t.●●–.●●11111371F31BlankLetter●Bl.Let.●

ITA2 1932-ben a CCITT bevezette a 2. számú Nemzetközi Távíró Ábécét (ITA2) nemzetközi szabványként, amely a Western Union kódon alapult, néhány kisebb módosítással. Az Egyesült Államok az ITA2 egy verzióját, az American Teletypewriter kódot (US TTY) használta szabványosításként, amely az 5 bites távíró kódok alapjául szolgált a 7 bites ASCII 1963-as megjelenéséig.

Szinte az összes 20. századi távgép a Western Union kódját, az ITA2-t vagy annak variánsait használta. A rádióamatőrök helytelenül „Baudot”-nak nevezik az ITA2-t és variánsait, sőt még az Amerikai Rádiórelé Liga Amatőr Rádió Kézikönyve is így tesz, bár az újabb kiadásokban a kódtáblázatok helyesen azonosítják ITA2-ként.

Egyéb, speciális felhasználású Baudot kódtáblák

Eredeti Baudot változatok +Original Baudot code, UK domestic variant (letter set, switched to with 0x10)0123456789ABCDEF0xNULAE/YUIOFIGSJGHBCFD1x SP -XZSTWVDELKMLRQNP +Original Baudot code, UK domestic variant (figure set, switched to with 0x08)0123456789ABCDEF0xNUL12⅟34³⁄5 SP 67¹89⁵⁄01xLTRS.⁹⁄:⁷⁄²?'DEL()= -/£ +

Eredeti Baudot, Kontinentális Európa +Original Baudot code, continental European variant (letter set, switched to with 0x10)0123456789ABCDEF0xNULAEÉYUIOFIGSJGHBCFD1x SP ṯXZSTWVDELKMLRQNP +Original Baudot code, continental variant (figure set, switched to with 0x08)0123456789ABCDEF0xNUL12&34º5 SP 67ʰ̵89ᶠ̵01xLTRS.,:;!?'DEL()= -/№%

Eredeti Baudot, ITA 1 +ITA 1 (letter set, switched to with 0x10)0123456789ABCDEF0xNULAE CR YUIOFIGSJGHBCFD1x SP LF XZSTWVDELKMLRQNP +ITA 1 (figure set, switched to with 0x08)0123456789ABCDEF0xNUL12 CR 34PU5 SP 67 +89PU01xLTRS LF ,:.PU?'DEL()= -/PU%

Baudot–Murray változatok 1901-ben Donald Murray (1865–1945) módosította Baudot kódját, az írógépszerű billentyűzet kifejlesztése inspirálta. A Murray-rendszer egy köztes lépést alkalmazott: a kezelő egy billentyűzetperforátorral lyukasztott egy papírszalagot, majd egy adóval küldte el az üzenetet a lyukszalagról. A vonal fogadó végén egy nyomtató mechanizmus nyomtatott a papírszalagra, és/vagy egy perforátor perforált másolatot készített az üzenetről.

Mivel a kezelő kézmozgása és az átvitt bitek között már nem volt kapcsolat, nem kellett aggódni a kód elrendezése miatt, hogy minimalizálja a kezelő fáradtságát. Ehelyett Murray úgy tervezte meg a kódot, hogy minimalizálja a gépek kopását azáltal, hogy a legkevesebb lyukkal rendelkező kódkombinációkat rendelte a leggyakrabban használt karakterekhez. Például az egylyukú betűk az E és a T. A tíz kétlyukú betű az AOINSHRDLZ, ami nagyon hasonlít a Linotype gépekben használt "Etaoin shrdlu" sorrendhez. További tíz betű, a BCGFJMPUWY, mindegyiknek három lyuka van, a négy lyukú betűk pedig a VXKQ.

A Murray-kód bevezette az úgynevezett "formátum-affektorokat" vagy "vezérlő karaktereket" is – a CR (kocsivissza) és az LF (soremelés) kódokat. Baudot néhány kódja átkerült azokra a pozíciókra, ahol azóta is maradt: a NULL vagy BLANK és a DEL kód. A NULL/BLANK kódot tétlenségi kódként használták, amikor nem küldtek üzeneteket, de ugyanezt a kódot használták a szavak közötti szóközök kódolására is. A DEL-kódok sorozatait (teljesen lyukasztott oszlopok) az üzenetek elején vagy végén, vagy közöttük használták, ami megkönnyítette a különböző üzenetek elválasztását. (BELL kódokat lehetett beilleszteni ezekbe a sorozatokba, hogy jelezzék a távoli kezelőnek, hogy új üzenet érkezik, vagy hogy egy üzenet továbbítása megszakadt).

A korai brit Creed gépek szintén a Murray-rendszert használták.

Murray Kód +Murray code (letter set, switched to with 0x04)0123456789ABCDEF0x SP ECOLALTRSSIU LF DRJNFCK1xTZLWHYPQOBGFIGSMXVdel/* +Murray code (figure set, switched to with 0x1B)0123456789ABCDEF0x SP 3COLLTRS'87 LF ²4⁷⁄−⅟(⁹⁄1x5./2⁵⁄6019?³⁄FIGS,£)del/*

Meteorológiai Baudot kódtábla 640x640px +Meteorological Baudot–Murray code (figure set, switched to with 0x1B)0123456789ABCDEF0x -3 LF ↑ SP BEL87 CR ↗4↙⦷→◯←1x5 +↖2↓6019⊕↘FIGS./⦶LTRS

Jegyzetek

Kategória:Karakterkódolások Kategória:Informatika Kategória:Távközlési technika Kategória:Amatőr rádiózás Kategória:Digitális rádióátvitel