Mala Sočanica (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 18, közúton 32 km-re északnyugatra, az Ilova-folyó felső folyásánál, a Krnjin-hegységben, 180-250 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_8/drv_8.html Topografska karta Derventa 425-2-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb407231Bosnyák00Horvát3471Jugoszláv10Egyéb42Összesen759234
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 107 háztartása, 135 római katolikus, és 95 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Derventi járáshoz tartozó településen 58 háztartást, 185 római katolikus és 149 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventi járáshoz tartozó településnek 375 lakosa volt, közülük 176 ortodox szerb, 199 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Prokopiusz tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 14,54x8,30 méter. Az építkezés 1996 májusában kezdődött Bora Petković derventai építész tervei szerint. Az alapokat 1996. augusztus 10-én szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke, Vasilij Vejinović mileševoi püspök koncelebrációjával. Az építkezés 2002 áprilisában fejeződött be, a templomot 2002. május 18-án szentelte fel Vasilije püspök. Az ikonosztázt a derventai Neđo Kuzmanović készítette. Az ikonosztázon látható ikonokat a doboji Aleksandar Vasiljević festette.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései