Velika Sočanica (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 21, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re délre, a Krnjin-hegységben, a Foča-folyó forrásvidékén, 175-300 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_8/drv_8.html Topografska karta Derventa 425-2-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1465999Bosnyák10Horvát108Jugoszláv52Egyéb84Összesen14891013
Története A település már a 16. században is létezett, erre utalnak a temető déli részén található kora török kori síremlékek. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 76 háztartása és 741 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Derventi járáshoz tartozó településen 164 háztartást, 1153 ortodox és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 182. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventi járáshoz tartozó településnek 1117 lakosa volt, közülük 1110 ortodox szerb, 6 római katolikus és 1 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Az Úr Mennybemenetele tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma. A templom mérete 21x9,50 méter. Építése 1922-ben kezdődött és 1934-ben fejeződött be. A templomot Nektarije Krulj zvornik-tuzlai püspök szentelte fel 1936-ban. A templom alapítója Branko Šešlija, johovaci kereskedő volt, aki vásárolt egy kis harangot, amely ma is a harangtoronyban van. A második világháború alatt a templomot nem rombolták le és nem gyalázták meg. A boszniai háború alatt 1992 májusában és júniusában Velika Sočanica falut, valamint a templomot Cer-Mišinci és Majić Brdo-Dažnica felől tüzérséggel lőtték. A templomot közvetlenül nem érintette a támadás, csak a mellette lévő iskolát érte találat. A templom restaurálását és díszítését három alkalommal végezték el: 1952-1953, 1986-1990 és 1999-2000 között. Az ikonosztázt 1999 decemberében állították fel. Fenyő- és tölgyfából készítette a helybeli mester, Zdravko N. Radanović. Az ikonosztáz ikonjait Aleksandar Vasiljević festette Dobojból. Svatovsko greblje – középkori temető maradványai. A lelőhely a mai temető területén található, két, sztélé alakú síremlékkel, melyek Észak-Bosznia kora török kori síremlékeire jellemzőek. Az egyiken több díszítés látható bevésve. A szélesebb részén egy görbe szablya, oldalt pedig egy szekerce és egy rövid kard vagy tőr. További húsz kisebb, durva kidolgozású sírkőtábla is található itt.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései