Agići (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 36, közúton 47 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re nyugat-északnyugatra, a Vukovija és az Agićka-patak völgye közötti dombháton, 185-243 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_5/drv_5.html Topografska karta Derventa 425-2-1 A falut egy helyi út köti össze az M-16-os főúttal.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb292191Bosnyák00Horvát512Jugoszláv40Egyéb37Összesen350200
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 25 háztartása és 153 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 46 háztartást, 268 ortodox, 43 római katolikus és 7 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 343 lakosa volt, közülük 247 ortodox szerb, 84 római katolikus és 12 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 140. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Oktatás Agićiben van egy kilenc évfolyamos regionális iskola, amely Derventa város „Április 19.” Általános Iskolájához tartozik.
Nevezetességei A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt ortodox temploma a temető közepén áll. 2011. október 22-én szentelték fel a településen a Szent Petka, Paraskeva Tisztelendő Anya tiszteletére szentelt szerb ortodox egyház templomának alapjait. A templom mérete 17x11 méter. A templom építése 2011. július 14-én kezdődött. A templom még építés alatt áll. Az istentiszteleteket a helyi közösség helyiségeiben tartják, ahol egy bizonyos teret átalakítottak az istentisztelet igényeinek megfelelően.
Jegyzetek
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései