Richard Boyle, az Cork első grófja angol származású ír főnemes, hivatalnok és földbirtokos volt, aki szerény körülmények közül nagyrészt önerőből emelkedett az ír politikai és gazdasági élet egyik legbefolyásosabb alakjává a elején. Jogászként kezdte pályafutását, majd 1588-ban Írországba költözött, ahol fokozatosan fontos hivatalokat szerzett, jelentős földbirtokokat vásárolt – köztük Walter Raleigh elkobzott területeit – és nagy vagyonra tett szert. 1620-ban Cork grófja, majd később Írország főkincstárnoka lett, és élete során több politikai és katonai tisztséget viselt. Bevételeit és befolyását dinasztiaalapításra használta: több fia is grófi, vikomti vagy bárói rangot kapott, és a Boyle-család a brit és ír főnemesség meghatározó házává vált.
Élete Richard Boyle az angliai Canterburyben született. Szülei megengedhették, hogy Boyle a helyi iskola elvégzése után 1583-tól a cambridge-i Corpus Christi College hallgatója lehett. Jogászként a Middle Temple-ben képezték tovább, később az egyik főbíró írnoka lett.
Richard Boyle 1588. június 23-án érkezett Írországba, mindössze készpénzzel, néhány ruhával és egy aranygyűrűvel. 1590-ben kinevezték az ír kincstári hivatalhoz tartozó sub-escheatorráAz escheat (kiejtése: /ɪsˈtʃiːt/ angolszász jogi) elv, amely szerint annak az ingatlannak a tulajdonjoga, amelynek tulajdonosa örökös nélkül hal meg, a koronára vagy az államra száll vissza. Ennek célja, hogy az ingatlan ne maradjon „gazdátlanul”, jogilag rendezetlen állapotban. Eredetileg több olyan esetre is alkalmazták, amikor egy földbirtokra vonatkozó jogi jogosultság jogilag megszűnt – például bűncselekmény, hűtlenség vagy örökös hiánya miatt –, és így a föld tulajdonjoga visszaszállt a közvetlenül felette álló hűbérúrra. Írországban az angolok arra használták az intézményt, hogy minél több földet elvonjanak azoktól az ír tulajdonosoktól, akik nem tudták az angolok által elfogadott okiratokkal bizonyítani jogosságukat., ami első jelentősebb jövedelmeit biztosította. 1595. november 6-án feleségül vette Joan Apsley-t Limerickben, akinek hozományaként évi jövedelemhez jutott – ezt a járadékot legalább 1632-ig folyamatosan kapta, noha felesége 1595-ben első gyereke szülése közben elhunyt. E házasság révén katonai körökben is kapcsolatokat szerzett.
Fő pártfogója, George Carew támogatásával 1600-ban Munster Tanács jegyzője lett. Ezzel közigazgatási és politikai szerephez jutott, s hamarosan földszerzési lehetőségekhez is. 1602. december 7-én megvásárolta Walter Raleigh , Cork, Waterford és Tipperary megyében fekvő ír földbirtokát 1500 fontért – ez a lépés alapozta meg nagybirtokosi státuszát. Birtokai központjává Lismore kastélyát tette.
1601. július 25-én Dublinban lovaggá ütötték, és még aznap második feleségül vette Catherine Fentont, az ír kormányzat főtitkárának lányát. Ez a házasság beemelte őt az ír kormányzati elit belső köreibe, s újabb politikai támogatóval gazdagodott. 1606. március 12-én Munster királyi tanácsosává nevezték ki, 1611-ben azonban csalás és spanyolokkal való összejátszás vádjával letartóztatták, és két hónapot töltött a londoni Gatehouse börtönben. A bíróság végül felmentette, ami lejáratta vádlóit, és megerősítette Boyle politikai pozícióját.
1602. február 15-én kinevezték Írország egész területére királyi tanácsossá. Ekkorra már jelentős földbirtokkal, évi több ezer fontos jövedelemmel, és befolyásos kapcsolatokkal rendelkezett. Az alacsony sorból induló hivatalnok a hivatali rendszert ugródeszkaként használva néhány évtized alatt az ír politikai és társadalmi elit tagjává emelkedett.
1591. május 6-án megkapta a Youghal Boyle bárója címet. 1620. október 16-án Cork grófjává és önálló címmel Dungarvan vikomtjává tették. 1629. október 26-án Írország főbírájaként, majd 1631. november 9-én ír főkincstárnokként ( szolgált 1643-ig. 1640. június 28-án az angol Titkos tanács tagja lett.
1641-ben az ír felkelés idején két lovasegységet állított ki, és fiaival részt vett az 1642-es liscarrolli csatában.A liscarrolli csatát 1642. szeptember 3-án vívták az észak-corki Liscarroll közelében. Az angol és protestáns erőket Murrough O'Brien, Inchiquin vezette, míg az ír katolikus lázadó csapatokat Garret Barry és Richard Butler, irányította. A csata protestáns győzelemmel végződött, megállítva a katolikus felkelők előrenyomulását Munsterben, és megerősítve Richard Boyle és fia, Dungarvan vikomt befolyását a régióban. 1643. szeptember 15-én hunyt el Youghalban, Cork megyében, és a helyi Szent Mária-apátságban temették el.
Gyerekei Tizenöt gyereke született második feleségétől, Catherine Fentontól. A következő – nem teljes – lista bemutatja, lányai milyen előkelő házasságot kötöttek, illetve fiai számára milyen főnemesi címeket szerzett meg az első gróf: Joan Boyle (1611–1656), férje George FitzGerald (1612–1660) Kildare A Kildare grófjai az Ír Királyság egyik legfontosabb főurai voltak. Richard Boyle (1612–1698), Cork , majd Burlington (1664), aki elvette a gazdag hozományú Elizabeth Cliffordot (1613–1691), Clifford . Lewis Boyle (1619–1642), Kinalmeaky 1. vikomtja Roger Boyle (1621–1679), Orrery 1. grófja Francis Boyle (1623–1699), Shannon 1. vikomtja Mary Boyle (1625–1678), aki Charles Rich (1619–1673), Warwick 4. grófja felesége lett. Robert Boyle (1627–1691) ír fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára. 1680-tól a londoni Royal Society elnöke.
A családfa
Megjegyzések
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:Boyle család Boyle Richard 01