Dažnica (), település Bosznia-Hercegovinában, Derventa községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 23, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re délkeletre fekvő dombos vidéken, a Dažnica-patak mentén, 218-300 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/dr_6/drv_6.html Topografska karta Derventa 424-2-2 A közösség beosztott falvai szabályos típusú, a kisebb falvak: Dažnice, Tolići-Majići és Ćorluke. Dombos terepen fekszik. A domborzat enyhébb lejtőkből áll, amelyek a Popovača forrásából eredő Dažnica-patak felé ereszkednek le. A terület nagy részét mezőgazdasági művelés alá vonták, így az 1992-1995-ös háborúig a növényzetet mezőgazdasági növények alkották, később pedig a művelés hiányában egy része bokrokkal és gyomokkal benőtt terület lett. A legnagyobb erdőterület Matoševac. A Derventa - Osinja út áthalad a területen .
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb86Bosnyák00Horvát24473Jugoszláv10Egyéb31Összesen25580
Története A falut a 18. század második felében említik először. A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Dažnica ekkor még a szomszédos Modranhoz tartozott. Az 1879- ben épült Bosanski Brod - Szarajevó keskeny nyomtávú vasút áthaladt a falun, és egészen 1968- ig működött. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 37 háztartást, 217 római katolikus, 4 görög katolikus és 1 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventai járáshoz tartozó településnek 261 lakosa volt, közülük 256 római katolikus, 1 ortodox és 4 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 142. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Derventa község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Infrastruktúra A faluban két katolikus kápolna és egy régi családi temető található. A legközelebbi katolikus templom és temető Modran faluban, az ortodox templom és temető pedig Velika Sočanica faluban található. A helyiek téglagyártásukról voltak ismertek. A falu villamosítása 1968-ban fejeződött be, az 1970-es évek közepén csatlakoztatták a városi vízellátáshoz, az 1980-as évek közepén pedig telefonkapcsolatot kapott. A telefonhálózat az 1992–1995-ös háborúban megsemmisült.
Oktatás Az addig Modranban működő „Bratstvo-jedinstvo” Általános Iskola számára 1969-ben új épületet építettek Dažnicán, 1981-ben pedig egy sportcsarnokot is kapott. Az iskola az 1992-1995-ös háborúban elpusztult, és azóta nem működik.
Kultúra Az olvasótermet 1970-ben nyitották meg.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Derventa város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései