Wagner Ödön Tóth Vilmos, i. m., 45. o. magyar építész és építőmester.
Élete, művei
Idősebb Wagner János (1813–1904) és Redlich Klára fia. Fivére volt Ifj. Wagner János (1858–1908), Wagner Ferenc (1860–1947), és Wagner Gyula (1851–1947) építészek, továbbá Wagner György, aki Budapest tiszti főorvosa lett.
Wagner Ödön munkái közül ismert a Veszprém Megyei Bíróság épülete, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet és a Királyi Természettudományi Társulat egyesületi háza.Asztalos, i. m., 25. o. Az édesapja által az 1880-as években elkezdetthttps://welovebudapest.com/cikk/2024/11/11/latnivalok-es-kultura-wagner-villa-rozsadomb-2-kerulet-budai-villa/ rózsadombi Wagner-villát is ő fejezte be. A villa a Gül Baba türbéje (Mecset utca 14.) mellett állt, de a második világháború idején elpusztult.
Wagner Ödönt halála után a Farkasréti temetőben (29. parcella) helyezték örök nyugalomra. Maradványait 1999-ben exhumálták, és fiával, Wagner János (1906–1948) biológussal együtt édesapja sírjába temették át a Fiumei úti sírkertben lévő családi sírboltba (jobb oldali falsírboltok 69.).
Családja Felesége Reischl Hortenzia (1871–1959) volt, Reischl Károly főmérnök, műszaki tanácsos és Schäffer Mária lánya, akivel 1889. május 12-én a Belvárosi plébániatemplomban kötött házasságot. Sógora Szörényi-Reischl Gusztáv (1881–1956) műépítész volt.
Jegyzetek
Források Asztalos Tamás: „Esélyt adunk, utat mutatunk” Az Aszódi Javítóintézet története 1884–2019, EMMI Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Kiadása, Aszód, 2019, Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018,
Kategória:Magyar építőmesterek Kategória:Magyar építészek Kategória:1853-ban született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek Kategória:Pestiek