Liješće (), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 42, közúton 71 km-re északra, községközpontjától légvonalban és közúton 6 km-re délkeletre, a Száva jobb partján húzódó síkságon, 88 méteres magasságban fekszik.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/slavonski_brod_2/s_brod_2.html Topografska karta Slavonski Brod 375-3-3 1985 óta a település magában foglalja az egykori Poloj települést is, amelyet önálló településként megszüntettek.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb18891557Bosnyák34Horvát1410Jugoszláv1093Egyéb175Összesen20321579
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskorban is lakott volt. Ezt bizonyítják a Bakare lelőhely őskori leletei. Az 1880-as években a falu területén görög tetradrachmát találtak, mely előoldalán Zeuszt, a hátoldalán pedig egy lobogó köpenyű lovast ábrázolt a „FILI” felirattal. A lelet sajnos időközben elveszett, de kétségkívül bizonyítja, hogy itt a Száva mentén már az ókorban élénk kereskedelmi élet folyt.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brodi járáshoz tartozó településnek 90 háztartása és 671 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Brodi járáshoz tartozó településen 193 háztartást, 1195 ortodox és 6 római katolikus találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brodi járáshoz tartozó településnek 1235 lakosa volt, közülük 1231 ortodox, 3 római katolikus és 1 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 140. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején 1991 végén és 1992 elején a szerb tüzérség innen lőtte a Száva túloldalán fekvő horvátországi Bród városát. A háború alatt itt volt a szerb erők egyik parancsnoki támaszpontja. A falu mellett több elfogott horvát személyt lőttek a Száva folyóba. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Gazdaság A két világháború közötti időszakban Liješćében szerb mezőgazdasági szövetkezet működött, és a Sokol vállalat is működött a maga részlegeivel.
Oktatás Úgy tartják, hogy Bosznia első vidéki általános iskolája Liješćében nyílt meg. Eszerint a helyiek már 1867-ben úgy döntöttek, hogy iskolát építenek. A helyi szerb ortodox gyülekezet Božo Stanković elnökletével úgy döntött, hogy egyszerre iskolát és templomot épít ebben a kisvárosban. Az ortodox templom már 1869-ben elkészült és megkezdődtek az iskolaépület építésének előkészületei is. Az iskola megnyitásának engedélyét Idruz Imamović, a derventi kádi adta meg. Az iskola 1870-ben kezdte meg működését, és az azt követő öt évben az első tanár Petar Barkić volt. Érdekesség, hogy eleinte (több éven át!) a diákok a puszta földön ültek, amíg padokat be nem szerezték. Az iskola 1896 és 1903 között nem működött. Az 1903-as újranyitása után az iskolaépületet emelettel megemelték és kibővítették. Ezután négyosztályos szerb elemi iskolává vált. 1943 és 1945 között szakaszosan tartottak órákat, mivel a németek egy bizonyos ideig megszállták az iskolát. 1945 és 1960 között a tanulók száma nőtt, új osztályokat nyitottak az 5./6./7./8. évfolyamokra, és ezzel egyidejűleg a tanárok száma is nőtt. A liješćei iskola 1984. január 1-jéig működött önállóan, amikor regionális iskolaként csatlakozott a Bosanski Brod-i „Boško Buha” Általános Iskolához. Az oktatás 1992. március 4-én szűnt meg a Liješće és Klakar környéki tüzérségi támadások miatt. A háború alatt az iskola jelentős károkat szenvedett, a tanítás csak a daytoni békemegállapodás aláírása után kezdődhetett, miután az iskolaépületet adományozói forrásból felújították. Liješćében az 1996/1997-es tanévben kezdődött meg az oktatás. Az iskola a Srpski Brod-i Sveti Sava Általános Iskola Miroslav Radovanović fiókiskolájaként működött.
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox templomát 2000 végén építették. A templomot 2001. április 17-én szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A mai templom helyén 1868-tól a régi ortodoxtemplom állt. Erről a templomról nincsenek fennmaradt adatok, mivel az összes egyházi könyv megsemmisült a boszniai háborúban (1992-1995). A régi templomot a horvát fegyveres erők 1992 májusában aláaknázták és felrobbantották. Az új templomot 2003/04-ben festette ki Vojkan Mitrić, aki a Šipovo közelében található Janjból érkezett. A tölgy- és diófából készült ikonosztázt Bane Nikolić készítette Kragujevacból. Az ikonosztáz ikonjait ugyancsak Vojkan Mitrić festette. Poloj település Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt templomát 2009 szeptemberében kezdték építeni és az építés 2010-ben fejeződött be. A templomot 2010. július 12-én szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. A diófából készült ikonosztázt a kragujevaci Ivan Dimitrijević készítette. Az ikonokat Soka Jelić-Živadinović, a poloji születésű és Belgrádban élő művész festette. A 2015-ös májusi áradások során a templomot elöntötte a víz, de jelentős anyagi kár nem keletkezett. Bakare – őskori település maradványai. Egy a síkságból kiemelkedő helyen őskori kerámiákat és más őskori eredetű leleteket találtak, melyek kulturális hovatartozását nem sikerült megállapítani.
Jegyzetek
További információk Brod város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései