Dobra Voda (), kihalt település Bosznia-Hercegovinában, Modriča községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 30, közúton 39 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 20 km-re északnyugatra, a Vučjak-hegység lejtőin, 200-360 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Doboj 425-1-2 Vizei közül a Plavuša és a Kamenica folyók a Szávába , a Dobra voda pedig a Ljubioča folyóba ömlik. A környéken számos patak található. A terep dombos, többnyire bükkös és gyertyános erdőkkel borított, kevés szántófölddel.
Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb22Bosnyák00Horvát851Jugoszláv10Egyéb10Összesen893
Története A falu területén talált két, Apollonia és Dyrrachium városában vert i. e. 2. századi illír-görög drachma, valamint a két 4. századi római császárkori pénzérme arra enged következtetni, hogy itt már az ókorban élénk kereskedelmi élet folyt.
A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Dobra Vodát 1895-ben Dugo Polje falu egyik kis településeként tartották számon. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1953-tól különálló faluként, 87 háztartással és 413 lakossal rendelkezett. 1971-ben még 234 lakossal rendelkezett. 1973-ban kapott villamos áramot, a lakosságot pedig ivóvízzel látták el.
A boszniai háború idején a település horvát lakosságát elüldözték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. 2013-ban - három háztartás és három lakos, de 2016-ban már csak egy lakos élt a faluban (a Letić családból).
Nevezetességei Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templomát a boszniai háborúban lerombolták. Újjáépítése 2009-ben történt.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Modriča község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései