A lápi szíveslevelű-hídőr (Caldesia parnassifolia) a hídőrfélék családjába tartozó, Eurázsiában, Afrikában és Ausztráliában honos, mocsarakban, tópartokon élő növényfaj.
Megjelenése A lápi szíveslevelű-hídőr vízi és szárazföldi alakkal is rendelkező, évelő növény. Rizómája nagyon rövid. A szárazföldi forma levélnyele legfeljebb 5 cm hosszú, míg a vízi alaké a vízmélységtől függően akár 50 cm-esre is nyúlhat, mivel a levél a víz felszínén úszik. A levél elliptikus vagy ovális, 2–10 cm széles és 1,5–7 cm hosszú. A levélen 9–15 ér húzódik. A levélcsúcs tompa, a váll mélyen szíves.
A virágzó szár 10–125 cm magas, a virágok örvökből álló laza fürtöt alkotnak. A virágörv ágai egy-három virágúak. A fehér színű virágok 2,5–4 cm hosszú kocsányokon helyezkednek el. A csipkés-fogazott szélű szirmok hossza akár 1 cm is lehet. A csésze- és sziromlevelek száma egyaránt három-három, a porzóké hat.
A terméscsoport 7–19 résztermésből áll, amelyek hátán három élesen kiugró él található. A résztermések oválisak kb. 3 mm hosszúak és 2 mm szélesek, hosszirányban három-öt borda található rajtuk, végük rövid csúcsba húzódik.
A vízi forma ősszel a virágörvökön 3-4 orsó alakú, 5–30 mm hosszú áttelelő rügyet (turiont) fejlesztenek; egy növény akár hatvan turiont is növeszthet.
Hasonló fajok Leginkább a másik három, Magyarországon is élő hídőrfajjal lehet összetéveszteni. Ezek virágörvei háromnál több virágúak, a szirmok hossza általában kisebb (5–6 mm), a résztermések hátán csak egy-két éles barázda húzódik. A sekély, időszakos vízállásokban élő lándzsás hídőr (A. lanceolatum) és a síkságokon szórványosan előforduló úszó hídőr (A. gramineum) levélválla nyélbe keskenyedik. Leginkább a gyakori vízi hídőr (A. plantago-aquatica) levele hasonlít hozzá, de ennek levélválla csak sekélyen szíves.
Hasonlíthat hozzá a víz színén lebegő vízi békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) vagy a védett vízi tündérfürt (Nymphoides peltata) levelei, de azok kerekebbek, felszínük fényes, alig láthatóan vagy másként erezett, fonákuk pedig vöröses-lilás, illetve lilászöld.
Előfordulása Elsősorban az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein fordul elő, de sehol sem gyakori, állományai elszórtak. Megtalálható Közép- és Dél-Európában (de szórványosan északabbra pl. Dániában vagy Litvániában is megjelenik), Észak- és Közép-Afrikában, Madagaszkáron, Délkelet-Ázsiában, Kínában, Japánban, Új-Guineában és Észak-Ausztráliában egyaránt. Magyarországon két helyről ismert, mindkettő Somogy megyében található. A Baláta-tóban 2003-ban látták utoljára, Görgeteg község mellett pedig 2010-ben fedezték fel 16 tőből álló állományát.
Életmódja Láptavak, tópartok, mocsarak, magassásosok, ritkás nádasok lakója. Sokszor az esős éveket követően az elöntött partszakaszokon jelenik meg, ahol a laza üledéken tenyészik. A magas vízborítást is elviseli, gyakran 1–1,5 m mély vízben is megtalálható. Élőhelyein évtizedekig lappanghat.
Magyarországon augusztustól október közepéig virágzik (az északabbra fekvő lengyel- és németországi populációk virágzása viszont június–júliusban zajlik). Az alsó ágakon lévő termések már augusztus közepén beérnek, de termésérése október végéig kitolódhat. A téli rügyek képzése szeptember közepén kezdődik, és ezek október elején válnak le a növényről.
Az európai populációk a résztermések számában és a virágörvönkénti virágszámban jelentősen eltérhetnek, így lehetséges hogy a taxon molekuláris genetikai módszerekkel több fajra osztható.
Természetvédelmi helyzete Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Kipusztulással fenyegető faj; csak az egyik ismert állománya található védett (egyben Natura 2000) területen. A legnagyobb veszélyt termőhelyének kiszáradása jelenti. Korábban a Nyírségben és Hanságban is megtalálták, de a lecsapolásokat követően eltűnt. Az évelő mocsári növényekkel nem tud versenyezni, ezért igényli a talaj bolygatását, amit pl. a vízszint ingadozása, az állatok túrása, legelése idéz elő. Magyarországon a folyószabályozásokkal, illetve a lápréti legeltetés visszaszorulásával ez jórészt megszűnt, így a faj szinte mindenütt eltűnt.
A Természetvédelmi Világszervezet általában "nem fenyegetett", Európára vonatkozóan "mérsékelten fenyegetett" kategóriába sorolja.
Kapcsolódó cikkek Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája
Források Lápi szíveslevelű-hídőr Természetvédelmi kezelés Caldesia parnassifolia (L.) Parl. új előfordulása Magyarországon Kitaibelia 19 (1): 50–55.; 2014 Caldesia Parnassifolia – not extinct in Lithuania June 2016 Botanica Lithuanica 22(1) Caldesia parnassifolia GBIF
Kategória:Növényfajok Kategória:Európa növényvilága Kategória:Magyarországon védett növények