Az ökofalu olyan hagyományőrző vagy tervezett közösség, amely önrendelkezéssel társadalmi, ökológiai és gazdasági fenntarthatóságra törekszik. Saját település vagy településrész kialakítása és működtetése a cél. A sokféleségük és fejlettségi szintjeik miatt nemzetközi összesítésekben a városi kertészkedő és lakásközösség (co-housing) csoportokat is ide sorolják.
Szervezeteik bélyegkép|Lammas ökofalu központi épülete, Wales Nemzetközileg a GEN (Global Ecovillage Network) fogja össze, az európai tagszervezete 1995-ben alakult, székhelye Arterra Bizimodu spanyol ökofaluban van. Magyarországon a Magyar Élőfalu Hálózat építi a kapcsolatokat és segíti a tapasztalat és információ cserét. 2005-ben Magyarország adott otthont (Galgahévíz) az Ökofalvak Európai Találkozójának, majd 2006-ban a Magyar Élőfalu Hálózat (MÉH) hivatalosan megalakult szakmai és érdekvédelmi kollégiumként.
Az ökofalvak jellemzői Az ökofalvak jellegüknél fogva általában alulról szerveződően, egy szemlélet alapján alakulnak ki és nem külső (kormányzati-vállalkozói) fejlesztő hozza létre. Az ökofalvak megosztják tudásukat az érdeklődőkkel, néhányan pedig együttműködnek oktatási és kutatási intézményekkel is. Az ökofalvak alulról szerveződő, tudatosan kialakított közösségekből felépülő fenntartható település modellek és vidékfejlesztési kísérletek, a fenntartható életmód úttörői. Az ökofalvak hálózatának több ezer tagja van a világ minden tájáról. Az ökofalvak helyi szinten reflektálnak társadalmunk legfőbb problémáira, és a helyi viszonyok alapján fenntartható megoldásokat keresnek rájuk, hogy olyan tudásra tegyenek szert, melyből később a társadalom egésze profitálhat. Létrehozásuk mögött egyaránt megtalálhatóak szociális, ökológiai és lelki-szellemi fejlődési okok, de általánosan elmondható, hogy az ökofalvak végül mindhármat integrálják.
Források
Kategória:Szubkultúrák Kategória:Környezetvédelem