Pazár István, Pazár István Gyula (Nyíregyháza, 1875. november 21.A nyíregyházi evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve 577/1875. – Miskolc, 1947. július 26.) gépészmérnök, vízműigazgató.
Családja
Szülei Pazár István tanító és Botho Emma, bátyja Pazár Béla gimnáziumi tanár.
Életútja
1887-ben szerezte meg gépészmérnöki oklevelét a budapesti József műegyetemen. Ezután az Országos Vízépítési Igazgatósághoz került, ahol előbb segédmérnök, majd mérnök volt, 1910 februárjától pedig Miskolc város vízvezetékei és csatornaműveinek mérnöke. Öt éven keresztül igazgatta a városi téglagyárat. 1931-32-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Kossuth pályázatának győztese. A Miskolc-Diósgyőri Kamarazene Egyesület elnöke, valamint a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet osztályelnöke volt. Mint miskolci vízműigazgató vonult nyugdíjba 1937. november 1-jével. Sírja Miskolcon, a Mindszenti temetőben található.
Cikkei megjelentek többek között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjében (1902), a Bányászati és Kohászati Lapokban (1907), a Városok Lapjában (1909), a Miskolci Naplóban, az Építő Iparban (1914) stb.
Művei
A Mezőség vízhiányának orvoslása. Papp Károllyal. Budapest, 1907. (Különnyomat a Bányászati és Kohászati Lapokból) A természetes methángázokról. Budapest, 1911. (Különnyomat Universum V.) Egyesített és egymást kiegészítő városi közérdekű üzemek. Budapest, 1911. (Különnyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyé''ből)
Jegyzetek
Források XX. kötet. P. Ábrahám–Pilczer. Budapest, 2004. 594-595. hasáb.
További információk
Kategória:Magyar gépészmérnökök Kategória:Nyíregyháziak Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:A Mindszenti temetőben eltemetett személyek