A Köztársaság téri pártszékház, a tér átnevezése után 2011-tőlKovács, i. m., 293. o. II. János Pál pápa téri Pártszékház egy nagy múltú épület Budapest VIII. kerületében, egyes vélemények szerint „a város legfélelmetesebb üres háza”.
Címe 1081 Budapest, János Pál pápa tér 26.
Története
Az épület egy része a 19. század folyamán épült kétszintes házként. A másik része eredetileg a Volksbund székháza volt, a kettő összekapcsolása után építették át az egészet Birodalmi Német Házzá, amely a nemzetiszocializmus iránt szimpátiát érző budapestiek törzshelye volt az 1940-es években. A második világháború végét követően azonnal, még 1945-ben beköltözött az épületbe, és azt főhadiszállássá is tette a Magyar Kommunista Párt, amely később Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól Magyar Szocialista Munkáspárt néven működött.
Az épületet 1954–1955-ben Vince Pál tervei alapján átépítették szocialista realista stílusban.Prakfalvi, i. m., 56. o. Az átépítés az épület külső és belső részét egyaránt érintette, ekkor alakították ki az erkélykorlátokat, de 3 új szintet is építettek.
Az 1989-es rendszerváltás után az épületet a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutóda, a Magyar Szocialista Párt használta, amely a pártházból 2007-ben költözött ki.https://pestbuda.hu/cikk/20221022_nem_engedi_lezarni_a_multat_a_parthaz_az_egykori_koztarsasag_teren Azóta az épület üres, szellemház. Alkalmanként illegális urbex videókészítők másztak be ablakain.https://szellemvarosok.blog.hu/2015/08/28/az_elhagyatott_mszp_szekhaz
2017-ben felröppent a híre, hogy a szomszédos (Köztársaság tér 27. szám alatt álló) úgynevezett pártbizottsági épületet lebontják egy tervezett ingatlanfejlesztés keretében.https://index.hu/urbanista/2017/09/23/parthaz_koztarsasag_ter_mszp_szekhaz_ii._janos_pal_papa_ter_bontas/ A bontási munkálatokra 2018-ban sor került.http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/a_parthaz_bontasa_2018_19/0-287 (A két épület belül össze volt kötve egymással.)
Bár már 2019-ben engedélykérés történt a Pártszékház lebontására is, az 2025-ig nem valósult meg. A romos épületet és az előtte húzódó járdákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022-ben élet- és balesetveszélyesnek minősítette.
Legendája Az 1956-os forradalom idején a téren véres harcok folytak.
Elterjedt, hogy a pártszékház alatt börtönök vannak, ahol embereket tartanak fogva. A forradalom idején a felkelők által rövid ideig ellenőrzés alá vont területen nem találtak a kutatások ilyen létesítményt. Az rendszerváltás után, az 1990-es években Dézsy Zoltán riporter „elbeszélt történelem” (ang. „oral history”) módszerével két részes dokumentumfilmet készített Pincebörtön címmel, ebben több, egykori '56-os szereplő nyilatkozott a kazamaták ügyében. A kutatások azonban végül leálltak, és mai napig sokan városi legendának minősítik a föld alatti börtönök létét.
Érdemes megemlíteni, hogy a Köztársaság tér 27. bontásakor egy nagyobb betonépítmény került elő a föld aló, egyesek ezt összefüggésbe hozzák az állítólagos pincebörtönökkel.
Jegyzetek
Források
További irodalom Tulipán Éva: Szigorúan ellenőrzött emlékezet. A Köztársaság téri ostrom 1956-ban, Argumentum Kiadó, Budapest, 2012, (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára) Tulipán Éva: Ostrom 1956-ban. A Köztársaság Tér Emlékezete, Jaffa Kiadó, Budapest, 2014,
Kapcsolódó szócikkek Szocreál építészet Magyarországon Képviselői irodaház (Budapest)
Kategória:Budapest VIII. kerületének építményei Kategória:Kommunizmus Kategória:Budapest 20. századi építményei