Domaljevac település és községközpont Bosznia-Hercegovinában, Domaljevac-Šamac községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, a Szávamenti kantonban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 58, közúton 89 km-re északra, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partján, 83-84 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Vinkovci 376-3-3 Egy nagyon mocsaras és ártéri területen fekszik, félúton Orašje és Šamac között. Mára az összes mocsár a Tišina kivételével mind mezőgazdasági szántófölddé vált. A község területén az első árvíz 1812-ben volt. Árvizek voltak a következő években is: 1823, 1852, 1866, 1932, 1936, 1937, 1940, 1942, 1945, 1961 és 1971, az utolsó pedig 2014 májusában. A domaljevaci határban található Bosznia-Hercegovina legnagyobb összefüöggő szántóföldje. Az árterület a következő mezőkből áll: Dubravice, Luka, Njiverica, Kočišta, Guštra és Nađevci, az árvízzel nem sújtott rész pedig: Hrast, Bokovi, Kališta, Blato, Ijosići és Adeljak. Maga Domaljevac a következő falucskákból áll: Gornja és Donja Kališta, Srimac, Matić Mala, Posavačka, Struga, Hrast, Turjak, Josići, Crkvena, Novo naselje – Jelas, Novo naselje – Blato.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb2016Bosnyák714Horvát40723248Jugoszláv312Egyéb2215Összesen41523295
Története Domaljevac települést először 1548-ban említik. Domaljevac első lakói szlavóniai horvátok voltak, Babagređa és Štitar környékéről származó emberek, akik a Száva folyó túlsó partjára költöztek ide, hogy elkerüljék gyermekeik katonai szolgálatát. 1910-ig két Domaljevac létezett: Gornji és Donji Domaljevac. Domaljevac először 1780-ban jelenik meg a rendelkezésre álló térképeken „Domolova„ néven. 1788-ban „Domalievaz” néven, 1808-ban pedig „Domaljevacz” néven szerepelt a térképen.
A domaljevaci római katolikus plébániát 1860-ban (vagy 1861-ben) hozták létre a tolisai és részben a tišinai plébániáról való leválás útján. Azóta saját anyakönyvekkel rendelkezik. Domaljevacot először lelkészségként kezelték, majd 1864-ben hivatalosan is plébániává nyilvánították. 1869-ben épült az első szerény fatemplom, amelyben egy ismeretlen művész által festett Szent Anna fogadalmi festménye volt látható. Ma ez a festmény a plébániaházban található.
A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településen 323 háztartást és 2186 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 90. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Domaljevac községet a Jugoszláv Királyság kormányának rendelete értelmében 1926-ban alapították meg először, és a következő településeket foglalta magában: Domaljevac, Batkuša, Bazik, Brvnik, Grebnice, Liskovac és Odmut. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Domaljevac-Šamac község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került.
Domaljevac történelme során végig ki volt téve az árvizeknek. Egyes krónikák fél évig tartó áradásokról vagy egy éven belüli többszöri áradásokról is beszámolnak. A legnagyobb árvizet 2014 májusában jegyezték fel, amikor szinte az egész falut elöntötte a víz, és az egyetlen el nem árasztott terület Struga település volt, amely a Száva folyó főtöltése és a főút, valamint a falu különböző töltései között helyezkedik el. Egy ökológiai katasztrófát sikerült elkerülni, és az összefogásnak és a különféle adományoknak köszönhetően a falu összes lakó- és szociális létesítményét felújították.
Kultúra Minden évben megrendezik a „Domaljevac-Šamac Községi Napok” elnevezésű rendezvényt. A rendezvény fénypontja a „Domaljevačka Tkanica” nevű eredeti népművészeti fesztivál, amelyet a domaljevaci HKUD „Mladost” Horvát Kulturális és Művészeti Egyesület szervez, és amely számos bosznia-hercegovinai, horvát és szerb kulturális és művészeti társaságot (bunyeváci horvátok, sokák, magyarok, szlovákok, ruszinok, csehek) tömörít. A „Mladost”-nak a településen mintegy 30 fiatal és 20 idősebb tagja van.
Oktatás A település első iskolája 1881-ben nyílt meg az új iskolaépületben. A ferences papok továbbra is tanítottak, rendszeres munkájuk mellett, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. A diákok átlagos létszáma 30 fő körül volt, és a nemzeti nyelvet, a történelmet, a földrajzot és a vallásoktatást is tanulták. Alapításától 1914-ig az iskola mezőgazdasági tanfolyamot tartott felnőttek számára, 1923-ban pedig nemzeti olvasótermet hoztak létre az iskolában. A domaljevaci általános iskola az 1954/55-ös tanév elején hatosztályos iskolaként működött, az 1964/65-ös tanévben pedig már nyolcosztályos iskolaként kezdte meg működését. A boszniai háború kezdetéig az iskola normálisan működött, és évente átlagosan körülbelül 1000 új diákot irattak be. A dobaljevaci Braće Radić Általános Iskolának Grebnicében is volt egy területi iskolája. A grebnicei új iskolaépületet hivatalosan 2004. március 8-án avatták fel. Az építkezést a japán kormány finanszírozta, és egy tornatermet is építettek.
Sport A településnek két sportegyesülete van. Az egyik a HNK Mladost futballklub, a másik a HOK Domaljevac röplabdaklub.
Nevezetességei A Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1894-ben építették. A templom építéséhez szükséges követ Pećnikből hozták. 1896/1897 telén Mato Živković atya egy régi oltárt szerzett a štitari Szent Máté plébániatemplomból, és elhelyezte az újonnan épült domaljevaci templomban. Mivel a templom az idők során leromlott állapotba került, és nem tudta kielégíteni a lelkipásztori igényeket, új építésére volt szükség. A tervet F. Zukanović készítette, az építkezés pedig 1979 őszén kezdődött, és több évig tartott. Közvetlenül a boszniai háború előtt új harangtornyot építettek, a régi templomot pedig a harangtorony lehetséges összeomlása miatt bontották le. A templom barokk oltárát lerövidítették, és a grebnicei filiális templomba helyezték át.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Domaljevac-Šamac község hivatalos oldala
Kategória:Szávamenti kanton települései