A zsidók története Magyarországon egy 19. századi jelentős történeti munka a magyarországi zsidóság történetéről. A 3 kötetre tervezett műnek manapság csak az első kötete ismert (így unicusnak tekinthető), a második kézirata elveszett az idők folyamán, a harmadik valószínűleg el sem készült soha.
Története Kohn Sámuel (1841–1920) az Osztrák–Magyar Monarchia időszakának neves zsidó hittudósa volt, aki 1866-tólZsidó lexikon, i. h. 1920-as haláláig (azaz 54 éven keresztül) a Pesti Izraelita Hitközség rabbijaként (később főrabbijaként) működött. Egyházi írónak is tekinthető, mivel német és magyar nyelven vallásos iratokat írt, foglalkozott továbbá a történettudománnyal több munkájában (pl. A szombatosok. Történetük, dogmatikájuk és irodalmuk, Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez).https://mazsihisz.hu/kozossegeink/nagy-elodeink/nagy-elodeink-kohn-samuel-1841-1920
1884-ben jelentette meg a talán fő művének tekinthető A zsidók története Magyarországon című könyvét, pontosabban annak I. kötetét, amely a legrégibb időktől a mohácsi vészig dolgozta fel a magyarországi zsidóság múltját. A munka az első ismert könyv a magyar zsidóság történetéről. Érdekesség, hogy Kohn fogalmazta meg a ma már erősen vitatott nézetet azzal kapcsolatban, hogy a honfoglalás idején a magyar törzseket zsidó vallású kazárok is kísérték a Kárpát-medencébe. A könyvet 2013-ban a Históriaantik Könyvesház fakszimile kiadásban ismét megjelentette.https://bookline.hu/product/home.action?_v=Kohn_Samuel_A_zsidok_tortenete_Magyaror&type=22&id=122711
Kohn Sámuel állítólag elkészítette a mű II. kötetét, amely a magyarországi zsidóság 1526 és 1711 (szatmári béke) közötti történetét dolgozta fel. Ez azonban a szerző életében nem jelent meg, és azt követően is kéziratban maradt. Legalábbis a hagyomány szerint. A mű egyáltaláni léte kérdése, napjainkig vitatott. Az 1941-es Kohn Sámuel emlékkönyv megíratlannak tartja,Emlékkönyv. Néhai Dr. Kohn Sámuel pesti főrabbi születésének századik évfordulójára, Budapest, 1941, XXIV. o. viszont Scheiber Sándor az 1950-es években állítólag látta a kéziratot a Magyar Zsidó Múzeumban. Az kézirat később – úgy tudni – a Zsidó Levéltárba, majd az Országos Rabbiképzőbe került. Az 1980-as években azonban Raj Tamás kereste, de már nem találta meg. Scheiber mellett egy másik kutató, Haraszti György szintén azt állította, hogy ő látta valamikor a kéziratot. Vannak ugyanakkor olyan kutatók (pl. Frojimovics Kinga, Schweitzer Gábor) akik úgy gondolják, hogy Kohn művének második része sohasem létezett, az mindössze legenda.Gyurgyák, i. m., 611. o.
Eredetileg a műnek egy harmadik, 1711 utáni része is tervbe volt véve. Ennek elkészítésével már nem Kohn Sámuelt, hanem kortársát, Büchler Sándor (1869–1944) rabbit bízták meg. Büchler műve valószínűleg még kéziratban sem készült el soha, kutatásaiból kisebb részek jelentek meg az Egyenlőség hetilap 1917–1919-es számaiban. Büchler foglalkozott a magyarországi zsidóság 1526 és 1699 közötti történetével is (azaz Kohn állítólagos II. kötetének témakörével), de ebből sem készült rendszeres munka. Kutatásait évtizedekkel később (1997) adták közre könyv formájában.(szerk.) Frojimovics Kinga, Schweitzer Gábor: Adalékok B. S. és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája (Makor. Magyar–zsidó levéltári füzetek. Budapest, 1997)
Jegyzetek
Források Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2001, , VII. kötet, 250-251. o.
Nagy elődeink: Kohn Sámuel (1841–1920) (mazsihisz.hu, 2019. jan. 26.)
Kapcsolódó szócikkek Dokumentumpusztulások Magyarországon
Kategória:Elpusztult magyarországi kulturális örökségek Kategória:Könyvek