Czoch Gábor (Budapest, 1965. október 22. – ) történész, CSc/PhD, habilitált egyetemi docens, az Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék vezetője. Kutatási területe a 18–20. századi magyarországi város- és társadalomtörténet, a történetírás története, elmélete és módszertana.
Tanulmányai Középiskolai tanulmányait a József Attila Gimnáziumban végezte Budapesten. 1992-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem, valamint francia nyelv és irodalom szakon szerzett tanári diplomát. Történészi pályakezdésére nagy hatással voltak a rendszerváltás körüli években megnyíló szellemi perspektívák, különös tekintettel az Atelier Magyar–Francia Posztgraduális Műhely (a mai Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék elődje) tudományos programjára. A Granasztói György (1938–2016) által 1989-ben alapított Atelier a párizsi anyaintézményéhez, az École des Hautes Études en Sciences Sociales-hoz (EHESS) fűződő szakmai kapcsolatok révén új lehetőségeket nyitott az ELTE hallgatói előtt: az Annales folyóirathoz kötődő, a történetírást a társadalomtudományokkal ötvöző, interdiszciplináris szemléletet közvetített olyan hazai kutatók részvételével is, mint Klaniczay Gábor, Rényi Ágnes, Sárkány Mihály és az Atelier vezetésében, működtetésében aktív szerepet vállaló Benda Gyula (1943–2005). Czoch Gábor az Atelier első párizsi évfolyamának tagjaként lett az EHESS hallgatója, Sonkoly Gáborral egy időben: 1994-ben D.E.A. fokozatot szerzett (Diplôme d’Études Approfondies, D.E.A. en territoires urbains). Posztgraduális tanulmányait 1992 és 1996 között végezte a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának ösztöndíjával az ELTE-n, az Atelier Magyar–Francia Posztgraduális Műhelyben, valamint az EHESS-en, co-tutelle (kettős témavezetés) rendszerben. Témavezetője Granasztói György, a francia partneregyetem részéről pedig Bernard Lepetit (1948–1996) volt. 1995-ben és 1996-ban egy-egy félévet töltött Párizsban francia kormányösztöndíjjal. 1997-ben benyújtott, Városlakók és polgárok. Kassa társadalma a XIX. század első felében című kandidátusi disszertációját 1999 áprilisában védte meg. Az MTA által kibocsátott kandidátusi (CSc) oklevéllel, valamint az ELTE által odaítélt PhD fokozattal rendelkezik.
Munkahelyei Oktatói pályáját 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusaként kezdte. 2000 és 2002 között az egyetemen működő, az MTA által támogatott Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoport munkatársa volt. 2000-től a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központját vezette, az intézmény 2006 végi felszámolásáig. 1998 és 2006 között óraadóként tanított az ELTE BTK Történeti Intézetében graduális és doktori szinten is, majd 2007-től lett főállású oktatója az Intézet keretében megalakult Atelier Tanszéknek. 2010-ben habilitált „A városok szíverek”. Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról című, az előző évben a Kalligram Kiadónál megjelent könyvével. 2011 óta habilitált egyetemi docens.
2011-től oktatója és egyik szervezője volt az Atelier koordinálásában elindult TEMA European Territories: Identity and Development elnevezésű nemzetközi, kétéves, angol és francia nyelvű, joint master degree (EMJMD) Erasmus Mundus mesterképzésnek, amely az ELTE, a prágai Károly Egyetem, a Cataniai Egyetem és a párizsi EHESS együttműködésére épült. A 2018-ban ennek nyomába lépő program, a TEMA+ European Territories: Heritage and Development működése során a konzorcium kiegészült a québeci Laval Egyetemmel. Az ELTE által koordinált első kiválósági Erasmus Mundus közös mesterképzés 2023 nyarán zárult.
Czoch Gábor részt vett az Atelier Kulturális örökség tanulmányok mesterszakának indításában. A 2016 őszétől kezdve folyó magyar nyelvű programnak 2022-ben az angol változata is elindult. Mindkét képzésben Czoch Gábor látja el jelenleg a szakfelelősi teendőket. A tanszék vezetését 2018-ban vette át Sonkoly Gábortól. 2024-től a Történelemtudományi Doktori Iskola részét képező Atelier Interdiszciplináris Történeti Program vezetője.
Az általa oktatott tárgyak köre kiterjed a magyar és európai várostörténetre, a nacionalizmus elméletére és történetére, Európa és régióinak fogalomtörténetére, a 20. századi európai és magyar társadalomtörténet-írásra. „Bevezetés a történettudományba” és „Historiográfia” című alap-, illetve mesterszakos évfolyamelőadásain a történetírás történetébe, elméletébe, módszertanába vezeti be a hallgatókat, hangsúlyt fektet az Annales-iskolához fűződő irányzatok bemutatására. A kulturális örökség-tanulmányok mesterszakon a „Nemzeti hagyomány, nemzeti identitás, nacionalizmus” tárgyat oktatja, és a tudományos kutatás, a szakdolgozatírás technikájába nyújt bevezetést. Az Atelier doktori programjában a historiográfia oktatása mellett módszertani segítséget ad a tudományos értekezés megírásához a hallgatói munkatervek közös megbeszélése során. Az Atelier mellett a Társadalom- és Gazdaságtörténet Doktori Programban is tanít. 2025 nyaráig nyolc doktorandusz szerzett fokozatot Czoch Gábor témavezetésével, további hét pedig abszolvált; öt PhD-hallgatója az abszolutórium megszerzése előtti képzési, illetve kutatási szakaszt teljesíti.
Vendégprofesszorként a párizsi Maison des Sciences de L’Homme (2003), az EHESS (2010, 2015, 2021), az Université Bordeaux Montaigne (2023), és az Università degli Studi di Catania meghívása keretében (2004, 2005, 2015) oktatott.
Főbb kutatási témái A kassai levéltári kutatást is magába foglaló forrásfeltárásra, valamint számítógépes adatbázisépítésre támaszkodó disszertációja egy „átalakulóban lévő város képét” rajzolta meg. A módszerét tekintve multiszkopikus technikájú, léptékváltásokat alkalmazó műben a szerző megfogalmazása szerint „a társadalmi–gazdasági viszonyok változásainak statisztikai bemutatását kiegészíti a tapasztalt változások korabeli társadalmi reprezentációjának szöveges forrásokra alapozott vizsgálata”. A kutatás eredményeképp elmondható, hogy Kassa a 19. század első felében „nem tartozott a visszamaradó felvidéki városok közé”, ahol „nem a hanyatlás, vagy a stagnálás, hanem ellenkezőleg, összességében inkább a gyarapodás jeleit tapasztalhatjuk”.Czoch Gábor: Városlakók és polgárok. Kassa társadalma a XIX. század első felében. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest, 1997.
Témáját tekintve a kandidátusi disszertációhoz kötődött, de már a leadása utáni években elért eredményekről adott keresztmetszetet „A városok szíverek”. Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról című kötet, amelynek kompozícióját Czoch Gábor az 1998 és 2008 között folyóiratokban, tanulmánykötetekben megjelent munkáira támaszkodva alakította ki. A tanulmányok egyrészt „elemzik a korabeli közbeszédet, és ennek nyomán azt a változást igyekeznek megragadni, amely a város- és polgárfelfogásban a 19. század első felében végbement.” Másrészt „a városi társadalom belső viszonyainak, a polgárság összetételének alakulására” kérdeznek rá; e téren a példaanyag főként Kassáról származik. A felső-magyarországi várossal foglalkozó fejezeteket ugyanakkor a tágabban vett reformkori várostörténet olyan problémái helyezik kontextusba, mint az urbanizáció és a polgárság megítélése, a városi törvény körüli viták, valamint a reformkori polgárság történeti emlékezete.
A városi polgárság 19. századi átalakulásának témája Czoch Gábor munkáiban már az 1990-es évek óta jelen van, s erre a horizontra újabb és újabb pontokat írtak olyan tanulmányai, melyek többek közt a polgárjog, a lakóhely, a társadalmi helyzet kérdéseit elemzik; várostörténeti kutatásainak spektruma az identitás, a nemzetfelfogás problematikáját is magába foglalja. balra|bélyegkép|Czoch Gábor Giovanni Levi társaságában, a Microstoria és Global History című előadáson, 2018 novembere A historiográfia, a történelemelmélet és módszertan területén Czoch Gábor érdeklődésében meghatározó a francia történetírás felől érkező impulzusok recepciója, közvetítése. Az 1990-es évek közepétől Párizsban tapasztalt, illetve az Atelier-be érkező vendégelőadók által képviselt elméleti, módszertani törekvések – köztük az Annales kritikai fordulata által elindított útkeresés mozzanatai – beépültek a Sonkoly Gáborral közösen szerkesztett Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években című válogatásba. Önálló historiográfiai tanulmányaiban Czoch Gábor olyan kérdésköröket tárgyal, mint a történeti idő megközelítése, a hosszú időtartam, a periodizáció, a léptékváltások, a mikroszkopikus és a makroszkopikus módszer használata. Historiográfiai trendeket bemutató írásai között említendő a mentalitástörténetről adott kritikai olvasata, illetve a Globális történelem, mikrotörténelem, globális mikrotörténelem című tanulmánya.
Czoch Gábor a francia történetírás eredményeinek magyarra fordításában is lényeges szerepet játszik. A fent említett válogatás fordításaiban már megmutatkozó törekvés később Gérard Noiriel, Roger Chartier, Nicolas Verdier és Giovanni Levi írásainak átültetésével folytatódott. A 2010-es években a historiográfiai terepen Czoch Gábor érdeklődése a francia és a magyar történészek közötti kapcsolatok története felé fordult. Az Annales történetírásának magyarországi recepcióját kutatva az Atelier egykori tanítványaként és jelenlegi oktatójaként egyúttal alma matere és munkahelye elő- és korai történetéhez is hozzájárul.
Korall Társadalomtörténeti Folyóirat és monográfia sorozat A 2000-ben indult Korall Társadalomtörténeti Folyóirat alapító szerkesztője. A Korall a magyarországi társadalomtörténet-írás első számú szakmai fórumaként működik alapítása óta. 2008 novemberétől, a 33. lapszámtól Czoch Gábor a lap főszerkesztőjeként is dolgozott a 2025. évi 100. számig. 2012-ben Az ötvenedik szám elé című beköszöntőjében így tekintett vissza a folyóirat indulása óta eltelt időre: „A Korall igen hamar átesett a gyermekkoron úgy, hogy gyermekbetegségei alig voltak, és mára, amikor az ötvenedik számánál tart, megállapíthatjuk, hogy érett felnőtté vált: országosan elismert és jegyzett folyóirat, tudományos mércét jelent, tekintélyt és rangot vívott ki magának. Számos nálunk megjelent tanulmány immár az egyetemi, főiskolai tananyag részét képezi.”Czoch Gábor: Az ötvenedik szám elé. Korall 50. 2012 p. 6. A Korall 100. száma elé című írásában pedig úgy fogalmazott, hogy „a Korall a hazai társadalomtörténet-írás vitalitásáról árulkodik, de valójában a magyarországi történelemtudomány egészének is a sikere.”Czoch Gábor: A Korall 100. száma elé. Korall 100 2025 p. 4. Czoch Gábor aktívan részt vesz a Korall által 2010-ben elindított Korall Társadalomtörténeti Monográfiák sorozat kiadási feladataiban is.
Egyéb szerkesztői tevékenység Alapításától, 2006-tól szerkesztőbizottsági tagja volt az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyvnek, 2017-től pedig részt vesz a szerkesztőség munkájában. Tanácsadó testületi tag a 2012-ben indult Hungarian Historical Review és szerkesztő a 2021 óta megjelenő Historical Studies on Central Europe című angol nyelvű lapoknál.
Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1998 és 2004 között a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület titkára volt. Az egyesület alelnökeként dolgozott 2010-től 2016-ig; e tisztségre 2022-ben, majd 2025-ben is megválasztotta a közgyűlés három-három évre.
Egyéb intézményi tagság Az European Association For Urban History (EAUH) választmányának tagja 2018 óta. A MTA Köztestületi tagja (Történettudományi Bizottság). Az ELTE-n 2002-ben tanárok és hallgatók önkéntes társulásaként létrejött Történeti Kollégium tagja, 2016 óta tutor.
Kutatási projektekben Az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar, magyar származású népesség szociológiai, demográfiai vizsgálata. A kutatás vezetői: Czoch Gábor, Papp Z. Attila. Teleki László Intézet, 2006.Beszédből világ. Elemzések, adatok amerikai magyarokról. Szerk. Papp Z. Attila. Budapest, Magyar Külügyi Intézet, 2008. (ISBN 978-963-06-5596-5)