Spiró Éva, férjezett Vas Zoltánné (Budapest, 1926. május 3. – Budapest, 1980. április 30.) Ybl Miklós-díjas magyar építész, az Egészségügyi Minisztérium főmunkatársa, a kiemelt beruházások miniszteri biztosa, az Építésznők Világszövetségének alelnöke.
Életpályája Spiró Gyula (1896–1944) és Schatz Rebeka gyermekeként született. Apja a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. ellenőreként dolgozott. 1944-ben jelessel érettségizett a budapesti Mária Terézia Leánygimnáziumban, ekkor döntötte el, hogy építésznek jelentkezik.
1944 októberében a KISOK-pályáról vitték el a nyilasok, – mely ekkor gyűjtőtáborként funkcionált. Közel egy hónapig meneteltették, míg végül átadták a németeknek és Hegyeshalomnál bevagonírozták. Három nap után érkezett meg a dachaui koncentrációs táborhoz tartozó allachi férfilágerbe, ahol a körülményekhez képest jól bántak vele és az út során szerzett betegségéből is felgyógyult. 1945 elején Ravensbrückbe vitték, majd onnan alig másfél héttel később Berlin egyik külső kerületébe, Spandauba került. Itt egy hónapig dolgoztatták gyári munkásként. A szovjet csapatok közeledése miatt átszállították Oranienburgba és ott érte a felszabadulás 1945. április 28-án. Szülei nem tértek vissza a deportálásból.Kovács Judit: Éva mérnöknő. Lányok-Asszonyok 1970/7. 14-15. o.
Budapestre való visszaérkezését követően, 1945-ben jelentkezett a Műegyetem első évfolyamába, ahol már nem korlátozták a női hallgatók felvételét. 1949-ben diplomázott. Már 1948-tól dolgozott, eleinte Németh Pál és Dávid Károly műtermében.Ligeti Tamás: Spiró Éva (1926-1980). Magyar Építőművészet 1980/5. 64. o. Építésvezetőként vett részt a tatai olimpiai tornacsarnok, majd a budapesti Népstadion építésében.Kovács Judit: i. m.
A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatnál vezető építészként dolgozott 1975-ig. Elsődleges szakterületét a speciális lakhatási igénnyel rendelkezők jelentették; a terület elismert kutatójának számított.Sz. T.: A penzióház és a női egyenjogúság. A háztartás nyűge nélkül. Népszava, 1970. március 27. 3. o. Tervezett iskolai kollégiumot, munkásszállót és garzonházat is. Az ő munkája Magyarország első, specifikusan erre a célra tervezett idősek otthona a budafoki kísérleti lakótelepen.
1975 után az Egészségügyi Beruházási Vállalat főmérnöke, majd az Egészségügyi Minisztérium főmunkatársa, a kiemelt beruházások miniszteri biztosa.
Spiró a női egyenjogúság ismert szószólójának számított. A LAKÓTERV Nőbizottságának elnöke és az Országos Nőtanács családvédelmi osztályának tagja volt. 1963-ban részt vett és előadott az Építésznők I. Nemzetközi Kongresszusán, majd nem sokkal később az Építésznők Világszövetségének alelnökévé választották.Tóth László: Egy mérnöknő portréja. Építők Lapja, 1963. november 11. 2. o.
Férje Vas Zoltán (1923–1986) építészmérnök.
Fontosabb megvalósult művei
1956-1961. Árpád Vezér Általános Iskola, Ózd 1963. Élelmiszer-áruház az Üllői úti lakótelepen, Budapest 1964-1965. Állami Áruház, Ózd (Ligeti Tamással) 1965-1967. Munkásszálló és készenléti lakótelep, Székesfehérvár 1965. Nagypaneles lakóépületek, Szolnok 1967. Kísérleti lakóház a Munkásotthon utcában, Budapest 1968. „Öregek háza”, nyugdíjasotthon a budafoki kísérleti lakótelepen, Budapest 1968-1970. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest 1969-1971. A Munkásőrség iskolája és kollégiuma, Budapest 1971. Partizánemlékmű, Újpest (szobrász: Varga Imre) 1972-1973. Társasházak a Somlói úton, Budapest 1974. Társasházak a Szirtes úton, Budapest 1972-1975. Lakóépület alaptípusok a Veszprémi Házgyár termékeiből 1977. A János kórház ortopédiai pavilonjának átépítése, Budapest
Díjai, elismerései Ybl Miklós-díj (1969)
Jegyzetek
További források
Kovács Judit: Líra és logika. Beszélgetés Spiró Éva Ybl-díjas építésszel. Budapest, 1969/5. 15-16. o.
Kategória:1926-ban született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek