A Leyton House Racing egy volt Formula–1-es csapat, amely az 1990-es és az 1991-es bajnoki idényben vett részt a küzdelmekben. Lényegében az 1987-ben visszatért March csapat átkeresztelése volt, amelyet ettől az évtől kezdve szponzorált a japán Leyton House nevű ingatlan-befektető cég, majd 1989-től a nevére is vett.
Története 1986-ban Akagi Akira versenyzője, Hagivara Akira halálos balesetet szenvedett, miközben egy Mercedes 190E túraautót tesztelt a Sportsland Sugo versenypályán Japánban. Az ezt követő imolai Formula–3000-es futamra elutazva találkozott Ivan Capelli menedzserével, Cesare Gariboldival. Akagi azt szerette volna, hogy Capelli legyen a versenyzője a japán Formula–2-es bajnokság hátralévő részében, és nem is okozott csalódást. A jó teljesítményt látva Akagi úr beszállt Capelli karrierjének finanszírozásába, és az 1986-os idényben a Leyton House jellegzetes ciánkék színeibe öltözött a Formula–3000-es autója. Ezzel az autóval meg is nyerte abban az évben a bajnokságot, mire Akagi egy nagyobb összeget ajánlott fel neki egy teljes japán Formula–2-es idény végigversenyzéséért. Ezt ő és Gariboldi is visszautasították, mivel a Formula–1 felé tekintgettek, ellenben ők szerettek volna kérni egy 4 millió dollár értékű támogatást a Formula–1-es projekt beindításához. Ebbe Akagi belement és felkérte Robin Herd-öt, a March Engineering tervezőjét, hogy építsen Capellinek egy autót. Az újonnan létrejövő csapat menedzsere Ian Phillips lett.
March néven már korábban is vett részt két különböző csapat is a bajnoki küzdelmekben, ez volt a harmadik inkarnáció. Az 1987-es idény kezdetére nem tudott megépülni az új autó, ezért Brazíliában még egy átépített Formula–3000-es autóval, a March 87P-vel próbálkoztak. A csapat ekkor mindössze 17 főt számlált, amelyben benne volt Akagi úr, a barátnője, a tolmácsa, valamint Capelli apja is. Ez az első próbálkozás meglehetősen korán elvetélt, csak Imolára lett kész a March 871, amivel Capelli Monacóban már pontot is tudott szerezni. Az idény végén 19. helyezett lett a bajnoki összetettben, és negyedik a Jim Clark-kupában. bélyegkép|Capelli az 1988-as kanadai nagydíjon 1987 augusztusában a csapat leszerződtette Adrian Newey-t, aki megtervezte a March 881-est. A Judd motorjai által hajtott autókat Capelli mellett Maurício Gugelmin vezethette. Ez egy rendkívül sikeres konstrukció volt, összesen 22 pontot gyűjtöttek, a portugál nagydíjon Gugelmin második lett vele. Szenzációszámba ment az is, hogy 1983 óta először ez volt az első szívómotoros autó, amely erőből volt képes vezetni a futamot. A karcsú és áramvonalas autó a rivális csapatok számára mintaként szolgált 1989-re, Newey pedig egycsapásra szupersztár tervező lett.
1989 májusában a March eladta a Formula–1-es csapatot és a Formula–3000-es autóik gyáregységét Akagi úrnak, így a csapat gyártó céggé is avanzsált. Miután Cesare Gariboldi 1989 januárjában autóbalesetben életét vesztette, a csapat ezután bemutatott valamennyi autója a CG előtagot kapta meg az emlékére. Monacóban mutatkozott be a CG891, mely nem lett túl sikeres: Capelli egész idényben csak kettő célbaérést produkált vele, pontot pedig ezzel a kasztnival nem is szereztek. Problémáikat az egyedileg tervezett váltómű nem elég merev háza, valamint az egyedileg átalakított Judd-motor okozta elsősorban. A francia nagydíjon Gugelmin a tartalék autóval indulva megfutotta a verseny leggyorsabb körét, de nem rangsorolták, kilenc körös hátránya miatt. Ezen a futamon Capelli a második helyről kellett hogy kiálljon, technikai hiba miatt.
Az 1990-es idénynek már Leyton House Racing néven vágtak neki. A CG901-es kasztni a szélcsatorna tervezési hibája miatt fals adatok mentén került megépítésre, ráadásul a kasztni annyira szűk és merev lett, amennyire az lehetséges volt. Miután az első hat versenyre még a kvalifikáció is alig akart összejönni, Neweyt kirúgták, ám még ezt megelőzően megoldotta az autó fundamentális problémáit. Ennek eredménye egy álomszerű francia nagydíj volt, ahol a két pilóta remekül kvalifikált, a verseny egy bizonyos szakaszában pedig a kettős győzelem se volt kizárt. Gugelmin motorhiba miatt kiesett, Capelli viszont egészen három körrel a verseny vége előttig vezette a futamot, és bár csak másodikként ért célba, ez is nagyon szép teljesítmény volt. Ezt később is tartani tudták, viszont a jó eredményektől technikai hibák fosztották meg őket.
A színfalak mögött is sokasodtak a bajok. A brazil nagydíj hétvégéjén Ian Phillips agyhártyagyulladással került kórházba, a Leyton House anyacég pedig pénzügyi gondokkal küzdött. Akagi úr csökkentette a költségvetést és a könyvelője, Simon Keeble vette át Phillips helyét átmenetileg. Mivel Keeble és Newey nem jöttek ki jól egymással, utóbbi távozott a Williams csapathoz - a helyére Gustav Brunner érkezett. Phillips még visszatért a magyar nagydíjtól, de 1991-re már ő is aláírt a Jordan csapathoz. Rajtuk kívül még több kulcsfigura távozott. Az idényt a csapat konstruktőri hatodikként zárta. balra|bélyegkép|Gugelmin az 1991-es amerikai nagydíjon 1991-re a Gustav Brunner és Chris Murphy által tervezett CG911-essel készült a csapat. Fontos változás volt, hogy a Judd motorjaitól megváltak az Ilmor erőforrásainak a kedvéért. A vesszőfutás folytatódott: Capelli az idény első kilenc versenyét nem tudta befejezni, és ez idő alatt Gugelmin is csak két célbaérést produkált. A problémák fő oka a megbízhatatlan motor volt, egész idényben mindössze egyetlen pontot szereztek, Capelli magyar nagydíjon elért hatodik helyével. Szeptemberben Akagi urat letartóztatták, mert szerepe volt Japán történetének legnagyobb banki botrányában. Ez végzetes volt a csapatra nézve, hiába vette át az ügyek intézését Ken Marrable, Akagi úr partnere. Két futammal a vége előtt Capelli távozott, a helyére Karl Wendlinger érkezett, méghozzá a motorpartner Ilmor jóvoltából.
Az idény végén egy Ken Marrable, Gustav Brunner, John Byfield és Henry Vollenberg által alapított konzorcium vásárolta fel a csapatot, és 1992-ben már újra March néven neveztek. Wendlinger csapattársa Paul Belmondo lett, mindössze egyszer szereztek pontot az osztrák pilóta kanadai negyedik helyével. A szezon végén mindkét pilótájuktól megváltak, és az Emanuele Naspetti - Jan Lammers párosal fejezték be az idényt. Ugyan próbáltak 1993-ra is benevezni, és megvolt a versenyzőpárosuk is Jan Lammers és Jean-Marc Gounon személyében, nem volt meg a tőkéjük a szerepléshez, ezért a csapat megszűnt. 2018. augusztus 8-án a csapatot alapító Akagi Akira elhunythttps://jp.motorsport.com/f1/news/f1-leytonhouse-akagi/3156905/?nrt=54.
Formula–1-es eredmények A táblázatban csak a Leyton House Racing-ként elért eredmények szerepelnek. A March néven elért eredményekért lásd "A March Engineering Formula–1-es eredménysorozata" szócikket. ÉvKasztniMotorGumik#Pilóták12345678910111213141516PontokHelyezés1990CG901Judd EV 3,5L V8USABRASMRMONCANMEXFRAGBRGERHUNBELITAPORESPJPNAUS77.1514NKKINKNKNKKINIKI86KI128KIKI16 Ivan CapelliKINKKIKI10NK2KI7KI7KIKIKIKIKI1991CG911Ilmor 2175A 3,5L V10USABRASMRMONCANMEXFRAGBRGERHUNBELITAPORESPJPNAUS112.15 Maurício GugelminKIKI12KIKIKI7KIKI11KI157781416 Ivan CapelliKIKIKIKIKIKIKIKIKI6KI817KI Karl WendlingerKI20Források:
Forráshivatkozások
Kategória:Megszűnt Formula–1-es csapatok