Obrijež () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Majevica-hegység lábánál, a Semberija síkságának szélén, Bijeljina központjától légvonalban 11, közúton 17 km-re délre, a Janja-folyótól délre, 114-133 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb210190Bosnyák00Horvát00Jugoszláv60Egyéb20Összesen218190
Története A mai Janja területén egykor egy nagy római település volt, ahol római építőanyagokat, kerámiákat, pénzérméket és egyéb leleteket tártak fel Crkvište, Dželina bašča és Pačići lelőhelyein. Római települések vagy villa rustica nyomait figyelték meg Obriježben, Glavičicében, Glogovacban és Čađavicában is.
Obrijež eredetileg Janja község része volt. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Janja községhez tartozó településen 35 háztartást, 195 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései