A Coscinodiscophyceae a kovamoszatok egy kládja. Egy hagyományos parafiletikus kovamoszatcsoporthoz, a Centraleshez hasonló felosztás. A klád neve a középpontosan szimmetrikus, az üregek felől nézve kerek vagy ellipszoid alakú kovamoszatok sejtfal alakjából ered. Az üregek gyakran sugarasan szimmetrikus díszítő mintákkal rendelkeznek, melyek fénymikroszkóp alatt pontokként láthatók. Egyes fajok tüskékkel rendelkezhetnek, melyek a sejt felületét növelve csökkenthetik a süllyedést, vagy a zooplanktont riaszthatják. A kétoldali szimmetriájúakkal szemben a középpontosan szimmetrikus kovamoszatokon sosincs sáv. Történet A kládot Frank Eric Round és Richard M. Crawford írták le Round, Crawford és Mann 1990-es művében, a vele egyenértékű Coscinodiscophytina kládot Medlin és Kaczmarska írták le 2004-ben, majd Adl 2019-ben pontosították meghatározását.

2004-ben szekvenálták a Thalassiosira pseudonana magi genomja legtöbb kromoszómáját, ezt követően 2008-ban szekvenálták a 7. és 18. kromoszómáit.

Az első szekvenált ptDNS-t, a Thalassiosira pseudonana ptDNS-ét 2007-ben szekvenálták Oudot-Le Secq , míg az első szekvenált mtDNS-t, a Melosira undulata mtDNS-ét 2018-ban szekvenálták Pogoda

Korábban a Coscinodiscophytinát a Melosirophytinától külön kezelték, ma a két csoport egy közös Coscinodiscophyceae kládba tartozik. Genetika Magi DNS A Thalassiosira pseudonana a szekvenált kromoszómákkal rendelkező első faja. Legtöbb kromoszómáját (1–6., 8–10., 12–17., 19–20., 22–23.) már 2004-ben szekvenálták Armbrust , 2008-ban Bowler a 7. és 18. kromoszómát szekvenálták. A szekvenált kromoszómák hossza ezzel összesen több, mint .

mtDNS Mitokondriális DNS-e körkörös. Első szekvenált mtDNS-ű faja a Melosira undulata, ennek mtDNS-e hosszú, GC-tartalma 21,60%, és II. csoportbeli intronokat tartalmaz a cox1 génben. A második szekvenált mtDNS a Coscinodiscus wailesiié, ez hosszú, 64 génjéből 34 fehérjét, 24 tRNS-t, 2 rRNS-t kódol, 4 a szekvenáláskor ismeretlen funkciójú állandósult nyitott leolvasási keret.

ptDNS Első szekvenált ptDNS-ű faja a Thalassiosira pseudonana. A Leptocylindrus danicust és a Coscinodiscus radiatust Ruck 2014-ben 5 más fajjal együtt szekvenálta, e hét fajban 122 fehérjekódoló gén közös, 15 további gén különböző kovamoszatokban elveszett, funkcionálisan a magba került át, duplikálódott, különböző génekké fejlődött, vagy különbözőképpen maradtak fenn paralógjai, illetve meglévő plazmidokból került be a genomba rekombinázként.

A Leptocylindrus nemzetség plasztisza nem rendelkezik ycf88 génnel, míg a Thalassiosira oceanica ferredoxin-kódoló génje a magban található, szemben más kovamoszatokkal, ahol az a plasztomban található.

2025-ben 60 faja volt, amelynek legalább 1 törzse plasztomját szekvenálták. +11 szekvenált faj plasztomjának adataiFajGenBank-azonosítóHossz (bp)GC-tartalomFehérjekódoló génektRNS-kódoló génekrRNS-kódoló génekSzekvenálás éveAcanthoceras zachariasiiMG75580829,80%1353262018Chaetoceros simplexKJ95847932,07%1313462014Conticribra weissflogiiKJ95848530,85%1413562014Coscinodiscus radiatusKC50952130,13%1393462014Discostella pseudostelligeraMG75580430,92%1412962018Leptocylindrus danicusKC50952431,95%1323562014Roundia cardiophoraKJ95848331,01%1403562014Rhizosolenia fallaxMG75580230,20%1383162018Rhizosolenia imbricataKJ95848231,76%1353762014Thalassiosira oceanicaGU32322430,94%1423362010Thalassiosira pseudonanaEF06792130,66%1413162007 A szekvenált fajok egy része rendelkezik transzfer–messenger RNS-sel (tmRNS).

Filogenetika Egyes rendszertanokban a középpontosan szimmetrikus kovamoszatok alkotják a Coscinodiscophyceae kládot, másokban azonban a Biddulphiales rendbe sorolják ezeket. Azonban az új molekuláris és genetikai elemzőeszközök hatására a kovamoszat-rendszertan folyamatosan változik.

Morfológia Fajai középpontosan szimmetrikusak, és sok plasztisszal rendelkeznek. A héj nyílásai jobbára körkörösek és kamrázottak, és középső vagy a központhoz közeli kerek gyűrűből kisugárzó minta van rajta. A héj széléhez közeli gyűrűn lehetnek rések. Övsávjai folytonosak.

Életmód Planktonikus autotróf egysejtűekből álló jobbára tengeri klád.

Életciklus Életciklusában a diploid vegetatív sejtek mitózissal osztódnak. Ivaros szaporodásra képes fajaiban a meiózis haploid ivarsejteket – petesejteket és hímivarsejteket – termel. Ezután oogámia útján zigótává egyesülnek, mely auxospórává egyesül, melyből teljesen kifejlett vegetatív sejtek keletkeznek. Jegyzetek

Fordítás

Források

Kategória:Kovamoszatok