Kriva Bara () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljina központjától légvonalban 8, közúton 11 km-re északkeletre, a Drina bal partján, 87-88 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-2-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb252344Bosnyák00Horvát01Jugoszláv20Egyéb14Összesen255349
Története A térségben talált régészeti leletek alapján ez a terület már az újkőkorszaktól fogva lakott volt. A szomszédos Dvorovi határában számos újkőkori, bronzkori és vaskori lelőhely található. Dvorovi területén, már a rómaiak előtti időszakban is település létezett, egy nagyobb ókori település nyomait figyelték itt meg. Az i. e. 5. század közepétől egy új kulturális jelenség, a La Tène-kultúra kezdett fokozatosan terjedni a tágabb pannon területen, egy új őskori korszak – a kora vaskor – beköszöntével. Semberija esetében a La Tène-i leletek legnagyobb száma ugyanazon a területen koncentrálódik, ahol a kora vaskorból származó leletek legnagyobb koncentrációját figyelték meg, nevezetesen Dvorovi és Triješnica területén, ami bizonyos értelemben a két korszak közötti településre, és valószínűleg a népességfolytonosságra utal. Dvoroviban, a Brodić lelőhelyen számos szürke, korongon készült La Tène-i kerámiatöredéket, valamint grafitált kerámiát találtak, míg a Kriva Bara-i lelőhelyen mezőgazdasági munka során egy La Tène-i vaslándzsára bukkantak.
Semberija területét 1520 és 1529 között az oszmánok foglalták el. A Szent Liga háborújában a Semberija teljesen elnéptelenedett. Az 1739-es belgrádi béke megkötése után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak Semberijában, elkezdték betelepíteni a szinte teljesen elnéptelenedett Semberiját délről hozott ortodox lakossággal, főként montenegrói és kelet-hercegovinai szerbekkel. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései