A nagy álkaszáspók (Pholcus phalangioides) a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül az álkaszáspókfélék (Pholcidae) családjába tartozó faj. Johann Kaspar Füssli írta le 1775-ben, eredetileg Aranea phalangoides néven; ma a Pholcus típusfajaként tartják számon. Nyugat-Ázsiából származik, de behurcolt fajként világszerte elterjedt.
Megjelenése Karcsú testű, rendkívül hosszú és vékony lábú pók. A hím testhossza 7–10 milliméter, a nőstényé 7–8 milliméter; a lábakkal együtt mért kiterjedése elérheti a 45 millimétert. Teste halvány sárgásbarna vagy szürkés, sötétebb rajzolattal; a potrohon gyakran páros foltok láthatók. A nőstény előteste 2,5–3 milliméter hosszú.
Elterjedése és élőhelye A World Spider Catalog Nyugat-Ázsiát adja meg eredeti elterjedési területeként; a fajt Észak- és Dél-Amerikába, Európába, Afrikába, Ázsia más részeire, Ausztráliába, Új-Zélandra és számos szigetre behurcolták. Magyarországi előfordulása dokumentált.
A faj barlangkedvelő (troglofil), de Európában gyakori az épületekben is. A hűvösebb éghajlatú területeken főként lakások, garázsok és fészerek állandóbb, melegebb mikroklímájában telepszik meg; rendezetlen hálóját gyakran a mennyezet sarkaiba építi.
Életmódja Szabálytalan térhálójában rendszerint testével lefelé függ. Rovarokat és más pókokat zsákmányol. Saját hálója mellett más pókok hálójába is behatol: sajátos rezgésekkel a zsákmány mozgását utánozza, majd az előcsalogatott pókot selyemmel körbetekeri. A háló szélén lévő zsákmányt úgy is eléri, hogy testével kihajol, de a hálót teljesen elhagyva nem támad. Alkalmanként más pókok petéit és idegen hálóban fennakadt rovarokat is elfogyaszt.
Ha a pókot vagy hálóját megérintik, illetve erős légmozgás éri, gyors körkörös mozgással rezegteti a hálót. A kisebb fiatal egyedek veszély esetén gyakrabban vetik le magukat a hálóból, mint a nagyobb fiatalok és a kifejlett nőstények. Élettartama elérheti a három évet.
Kapcsolata az emberrel A Kaliforniai Egyetem lektorált növényvédelmi összefoglalója szerint az ember megharapására csak korlátozottan képes, mert rövid csáprágói a legtöbb esetben nem hatolnak át a bőrön; lakásokban elsősorban rendezetlen hálói miatt lehet zavaró.
Képek
Kapcsolódó szócikkek Magyarország pókfajainak listája
Jegyzetek
Források Loksa Imre: Pókok I. – Araneae I. Magyarország Állatvilága, XVIII. kötet, 2. füzet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969.
Kategória:Álkaszáspókfélék Kategória:Európa pókjai Kategória:Magyarország pókjai